Te ezt mondod: "Egész nap reád gondoltam epekedve". De mégse rám gondolsz ezért, csak a szerelemre.

Kapcsolódó idézetek

1. Jó, tudom, és nem kétlem, tudod: együtt töltöttük az egész napot, - de annyit most kérdezhetek talán, hogy közben, csak egyszer is, gondoltál-e rám. Fodor Ákos
2. Sokáig egész boldogok voltunk, akkoriban nem is igazán gondoltam rá. Tudod, ha az ember szerelmes, nem igazán gondol ilyesmire. Sally Rooney
3. Nem tudom, eddig miért tettem úgy, mintha nem számítanál. Biztosan csak nem akartam ezt érezni. Úgy fáj. De szeretlek. Iszonyatosan szerelmes vagyok beléd és nem érdekel, ha szerinted már túl késő.
4. "Sokat gondolok rád." Akik szeretik egymást, gyakran mondják ezt a másiknak... De ha igazán, szíved mélyéből, testedből-lelkedből szereted, akkor ez a mondat csak gyenge leírása a valóságnak. Mert ha így szereted, akkor nem "sokat gondolsz" rá, hanem mindig. Sőt. Nem is gondolsz rá. Ez egészen más érzés. Folyamatosan jelen van az életedben. Ha dolgozol, ha kirándulsz, ha pihensz, ha zenét hallgatsz, vagy a madarak csiripelését élvezed, ha olvasol, vagy ha éppen kávédat kavargatod, mindig-mindig érzed a jelenlétét. Nem gondolsz rá, hanem érzed, hogy veled van, benned él. Minden pillanatban. Csitáry-Hock Tamás
5. Egy nap csak kétszer gondolok rád - amikor egyedül vagyok, és amikor valaki mással. Amit Kalantri
6. Ki kell mutatnom, hogy mit érzek. De te pontosan tudtad eddig is. Csak úgy tettél, mintha nem létezne. Úgy tettél, mintha nem tudnád, hogy felemészt a szerelem minden egyes nap. Mindig azt sulykolod belém, hogy te csak a barátom vagy. Mintha köztünk nem lehetne semmi más, mint barátság. Mintha nem történhetne köztünk semmi.
7. Tépj ki a szívemből mindent, ami rád emlékeztet (...). Átkozom a napot, amikor beléd szerettem.
8. Nem érdekel, hogyan és miért jöttél az életembe, csak az volt a fontos, hogy jöttél. Nem emlékszem már, mi mindenben vétkeztem, de arra igen, mit tettem helyesen. Emlékszem rád. Te adtál értelmet az életemnek, te tetted különlegessé. Becca Fitzpatrick
9. Én úgy szerettelek, Hogy szebben nem lehet, S ha nem is voltam mindig veled, Sose voltam ellened, És csak benned hittem, Most csak azt szégyellem, Hogy így is kevés voltam neked.
10. Amikor gondolok rád, nem "eszembe jutsz". Hanem a lelkembe. Mert nem az eszem gondol rád, hanem a lelkem. Nem csak egy-egy pillanatra, hanem folyamatosan. Nem tudlak, hanem érezlek. Nem gondolat vagy, hanem érzés. Nem távolság, hanem közelség. Nem ott, hanem itt. A lelkemben. Csitáry-Hock Tamás