Te vagy a lehulló falevelek között átszüremlő napfény. Nevetésed a bánat falán is áttör. Szellő vagy egy kánikulai napon. Te vagy a káosz fölött is uralkodó értelem.

Kapcsolódó idézetek

1. Fülelve lesem, ahogy az ablakon pattog a zápor, csepp a cseppre. S te rám mosolyogsz biztatón.
2. Te vagy a szél, ami simogatja az arcom, Te vagy az, aki felmos, ha lent vagyok a padlón, Te vagy a fény az én életemben, Én elmegyek veled a végtelembe.
3. Bármi nyomaszt, letör, vagy boldogtalanná tesz, bármitől rosszul érzed magad, ha sikerült fölemelni a gubancos hétköznapokból a lelkedet, hirtelen kisüt a nap, és felderülsz. Minden nevetés: felszabadulás. Müller Péter
4. Szellőm vagy, ki megsimogatsz, viharom, ki szerteszaggatsz, szellőd vagyok, ki simogat, viharod, ki szétszaggatlak. Kányádi Sándor
5. A szeretetben légy a nap, barátságban és testvériségben az áradó folyó. Vétkeidben a sötét éjszaka, alázatodban a világos ég, haragodban a halott. Légy minden, ami vagy, anélkül, hogy lássalak, valójában ki is vagy.
6. Ah nem tudlak elkerûlni, Mert szivemben vagy; S szép, mint hajnal szép világa, De - kegyetlen vagy. Vörösmarty Mihály
7. Te vagy a szél a szárnyaimnak, A fény az árnyaimnak, Minden jót megadtál, Örökre megragadtál. Depresszió
8. A jókedv olyan, mint egy villámlás, amely egy tündöklő pillanatra áttör a felhők sötét takaróján; a vidámság napfényt lop a lélekbe, és azt állandó, véget nem érő nyugalommal tölti meg. Joseph Addison
9. Te vagy a nap. Az én személyes napom. Te oszlattad el a felhőket. Stephenie Meyer
10. Te vagy a napfény sebzett szívemen, viharban állva lettem nincstelen, a felhőkkel indultam, ahogy más átutazó. Az érzés itt él még, de szólni képtelen a büszkeségem, ha visszaenged, többé nincs mit féltenem. Dobrády Ákos