Ugrás a tartalomra
Tegnap még együtt néztük a holdat,
s ma már, ma már, ki tudja, hol vagy!
Kapcsolódó idézetek
-
Akit ma szeretsz, ki tudja, hol lesz holnap?
-
Vezetgetjük egymást, bár még nem tudni, merrefelé tartunk.
Vavyan Fable
-
Ami ma igaznak tûnik, holnapra talán már tavalyi hó lesz.
-
Nálam jobban senki sem tudja, hogy ami ma még van, holnapra el is tûnhet!
-
Nézzen oda! Ugye, milyen tisztán látszik a hold? Valóságos, létező valami. De ha feljön a nap, semmit sem látunk belőle. Ilyen volt a mi esetünk is. Én voltam a hold... amikor előbukkant a nap, Simon többé nem látott engem... attól fogva senki mást nem látott, megbûvölten nézte a napot... Linnetet.
Agatha Christie
-
Csak akkor tudod, hová tartasz, ha már eltévedtél.
-
Kimentem az erkélyre, s mint minden este, felnéztem az égre. Atyaisten! Holdfogyatkozás! (...) Ezt nem lehet egyedül elviselni. (...) Eszembe jut barátom, akivel két hete az újholdat néztük. Csakhogy ő most Európa másik csücskében van. Mindegy, megvan a hotel száma, hívom, kapcsolják, meglepett, álmos hang: Te vagy? Mi történt? Holdfogyatkozás van, hadarom, csak annyi, hogy nézz ki az ablakon, és bocsánat, ha felébresztettelek. Leteszem a kagylót. Nem kellett volna. Hülyét csináltam magamból. Egy óra múlva csöng a telefon. Most ment le az árnyék a Holdról, mondja. Aludj jól.
Janikovszky Éva
-
Most hálatelten
búcsúzom e világtól
- láttam a holdat.
Fukuda Chiyo-ni
-
Valahol elhagytad az arcomat,
s most én se tudom, milyen vagyok.
Nagy István Attila
-
Új nap, új hold,
új csillag, bár én
nem változtam,
neked mégiscsak voltam.
Egy rég lehullt fény,
ma már se hang, se kép.
Háy János