Ugrás a tartalomra
Teljesen mindegy, mennyit fejlődött a tudomány. Hiába bizonyította be, hogy nem kell félnünk a babonáktól, hogy nem az esőtáncon múlik az időjárás, vagy hogy senkinek nem fog jobban menni a sora, ha legurítjuk egy szûz lány fejét a piramis oldalán. A tudás, amit összegyûjtöttünk, nem öröklődik. Ezért minden újszülött ugyanúgy csöppen ebbe a világba, ahogy az már sok ezer évvel ezelőtt is történt. Maga is, és én is így kerültünk ide. Üresen és kíváncsian. És borzasztóan vágyunk rá, hogy mindannak, amit magunk körül látunk, legyen valami értelme. Nem akarjuk elfogadni a véletleneket, nem akarjuk elfogadni, hogy a dolgok csak úgy maguktól megeshetnek. Rendnek kell lennie! - Így lesz az emberből hiedelmeket készítő állat.
Kapcsolódó idézetek
-
A tudomány makacsul ragaszkodik hozzá, hogy az életünk nem más, mint két semmi közötti rövid átmenet. De mi jobban szeretjük hinni, hogy ennek volt előzménye és lesz folytatása. Hogy valakit érdekel, hogy itt vagyunk, és nem csak úgy történnek körülöttünk a dolgok. Sok minden másban is szeretünk még hinni. - Például olyasmiben, hogy minden eleve el van rendelve az életünkben. Vagy hogy mind egy tökéletes emberpár utódai vagyunk. Vagy hogy egy fehér tollaskígyó tojta a napot az égre. Kereshet példát bármelyik kultúrából. - Hiszünk akár abban is, hogy ha rosszul viselkedünk, egy következő életben csörgőkígyóként születünk újjá. Több ezer év alatt több ezer válasszal álltunk elő, és még most is gyártjuk őket, megállás nélkül. Mert szívesebben élünk egy irracionális világban, amelynek értelme és célja van, mint egy racionális világban, amelynek nincsen.
Fehér Boldizsár
-
A dolgok pontosan úgy történnek, ahogy történniük kell, és semmi értelme azon töprengeni, mit hoz a jövő. Az emberek szeretik ezt másképp gondolni, de amit az ember gondol, annak gyakorlatilag semmilyen hatása nincs arra, ami valójában történik.
-
Mindig ugyanazok a dolgok ismétlődnek, és mindegyikünk csak jelentéktelen pont a világegyetem végtelenségében, és mégis, ha egy kislány elveszíti a játékát, úgy tud sírni, mintha vége lenne a világnak. Miért annyira ragaszkodó minden gyerek? Miért nem változott ez semmit az evolúció során? Ugyan mire jó az a sok haszontalan bánkódás?
Jannah Loontjens
-
A józan ész, az emberi élettel és a természettel kapcsolatos tapasztalatok summázata nemigen tér el egymástól a különböző kultúrákban és hitrendszerekben. A nap mindenhol fölkel és lenyugszik, az évszakok mindenütt változnak, mindannyian rövid életre és biztos halálra születünk.
Herman Wouk
-
Ha a tudományt megtagadjuk, mindannyiunknak vége. Mintha a csimpánzlétünk óta semmit nem fejlődtünk volna, csak ruhába bújtunk és házakat építettünk: amíg jól élünk, addig mûködik a világunk, de amint bármi gáncs van, kijönnek az indulatok.
Kemenesi Gábor
-
Az, hogy valami tudománytalan, nem jelenti, hogy rossz, nincs azzal semmi baj. Éppen csak tudománytalan. (...) Az élet mindennapjaiban, a vidámságban, az érzésekben, az emberi szórakozásokban és foglalatosságokban, az irodalomban és hasonlókban nem szükséges tudományosnak lenni, és arra nincs is okunk. Az embernek ki kell kapcsolódnia, és élveznie kell az életet.
Richard Feynman
-
Mind úgy jövünk erre a világra, hogy a saját sorsunkat hordozzuk. A sors nem változik meg számunkra, egész életünkben ilyen marad.
-
Tisztán tudományos szempontból az emberi életnek egyáltalán semmi értelme nincsen. Az emberiség egy vak fejlődési folyamat eredményeként jött létre. Tetteink nem valamiféle kozmikus, isteni terv részei, és ha a Föld bolygó holnap felrobbanna, az univerzum valószínûleg ugyanúgy mûködne tovább. Legjobb mostani tudásunk szerint az emberi szubjektivitás nem fog hiányozni belőle. Ennélfogva bármiféle "értelem", amit az emberek az életüknek tulajdonítanak, csupán káprázat.
Yuval Noah Harari
-
Utódaink valószínûleg számos olyan dolgot ismernek majd meg, amelyekről mi még nem tudunk. Éppen ez a tudomány csodája és öröme: folyamatosan új dolgokról lebbentjük fel a fátylat. Ám ez nem jelenti azt, hogy bármit el kellene hinnünk, amit bárki megálmodik. Millió olyasmiről beszélhetünk, amit el tudunk képzelni, de a létezése valószínûtlen - tündérek és manók, koboldok és táltos paripák. Mindig nyitottnak kell lennünk, de csak annak a létezésében hihetünk jó okkal, amit valós bizonyítékok igazolnak.
Richard Dawkins
-
Biztos vagyok benne, hogy az olvasó is hallotta azt a mesét, hogy mindannyian kis tudósoknak születtünk, természetes módon fedeztük fel a világot mindaddig, amíg az elhibázott oktatás el nem térített eredeti ösztöneinktől. Én is hallottam. Romantikus gondolat, de nem igaz. Igen, kíváncsinak születünk, és a csecsemő a próbálkozások révén gyorsan tanul. Az agyunk azonban nem arra fejlődött ki, hogy a tudományt, hanem hogy bennünket szolgáljon. És ami az evolúció során jó szolgálatot tett nekünk, nem biztos, hogy a tudománynak is jó szolgálatot tesz.
Sabine Hossenfelder