Telnek az évek és szétrobbanok, a nagyfeszültség nő, Hajszolni kell ezt a rongy életet, mert elmúlik az idő.

Kapcsolódó idézetek

1. Mert rohan az idő, rátipor, recseg a tüdő, meginog a gerinc, elborul a lélek. Lerombolt szerveim sikonganak, vadulnak, érzékeim roppanva kimúlnak. Mégis imádlak, élet. Szécsi Margit
2. Egyszer minden élet felrobban. Minden élet. Valakit szeretni kell, különben hiába minden. (...) Mit csináljak? Megpróbáltam szeretni az embereket. Mind, az összeset. De ez nehéz, nagyon nehéz. Az ember elvurstlizza az időt valahogy. Márai Sándor
3. Az évek múlnak, ráncokra cserélik a szépséget, löttyedtségre az erőt, a belső csend ordítóvá mélyül. A Halál egyfolytában az ajtófélfát támasztja már, és ha kedve szottyan, elkapja az embert. Vavyan Fable
4. Az elme emléket hadar, Egyszerre fájni kezd a lét, A kitelt idő még több fényt akar, Így feszíti szét korhadt keretét. Ákos
5. Az idő telik, a jelen halad, az élet múlik, a csend rezeg. És mi is reszketünk, megreszketünk a félelemtől, mert ez a haladás, ez az időmúlás, ez a vibrálás, amely áramlik és tovaszáll, ez a mozgás visszavonhatatlan és a legvégén az elmúlást találjuk. Jean-Louis Barrault
6. Ahogy az ember öregszik, az évek egymásba folynak. Oliver Sacks
7. Ha az embert arra ösztökéljük, hogy a legjobbat nyújtsa magából (...), akkor arra kényszerítjük, hogy magasfeszültségen éljen; hogy ahhoz igazodjon, amit mások elvárnak tőle, ezért nagyon meg kell erőltetnie magát. A túl nagy feszültség végül összeomláshoz vezet. Agatha Christie
8. Szükségem van a feszültségre, hogy érezzem az életet, és néha valami rosszra is, hogy értékelni tudjam a jót. Robin Cook
9. Az embernek erőt kell vennie magán, és szakítania kell a múlttal. Nincs értelme a kihunyt boldogság hamván folytatni az életet. Nevil Shute
10. Nehéz időket élünk, (...) bonyolult, zajos és felgyorsult életet. És ha az ember nem képes lépést tartani, kiesik a játékból, és mások futnak be a célegyenesbe helyette. Monika Feth