Tényleg az új sebek fájnak a legjobban? Még lüktetnek, nem áll el a vérzés, az ember a fájdalomtól beharapja az ajkát. Vagy a régiek? Az évek óta behegedtek, melyeknek a helyét szórakozottan vakargatod? Tanulunk-e valamit régi sebeinkből, valamit, amin túl vagyunk már, amit a jövőben el kell kerülnünk?

Kapcsolódó idézetek

1. Az embereknek vannak hegeik mindenféle szokatlan helyen, mint valami titkos térképe saját múltjuknak, mint régi sebeik táblázata. A legtöbb sebünk begyógyul, csak egy heget hagyva maga után. De némelyik nem. Vannak sebek, amiket mindenhova magunkkal viszünk, és bár a vágás régen volt, a fájdalom még kitart. Mi a rosszabb, új sebek, amik szörnyen fájnak, vagy a régi sebek, amiknek rég meg kellett volna gyógyulni, de nem tették? Talán a régi sebeink megtanítanak valamit. Emlékeztetnek rá, hol jártunk, és mit győztünk le. Leckét adnak, hogy mit kerüljünk el a jövőben. Szeretnénk ezt hinni. De ez nem így van, ugye? Vannak dolgok, amiket meg kell tanulnunk, újra és újra és újra.
2. Azt mondják, a sebek az idő múlásával begyógyulnak, de minél nagyobb a veszteség, annál mélyebb a vágás, és annál nehezebb visszanyerni korábbi épségünket. A fájdalom tompul, de a hegek emlékeztetnek majd szenvedésünkre, és általuk viselőjük egyre ellenállóbb lesz, míg végül sebezhetetlené válik. Az idő múlása eltereli a figyelmünket, feszültséget vált ki belőlünk, mélységes agressziót, míg eluralkodik rajtunk a harag, eközben tervet szövünk, egyre erősödünk és észre sem veszik, hogy elrepült az idő. Meggyógyulunk és készen állunk egy új emberként kilépni.
3. Azt mondják, a sebek az idő múlásával begyógyulnak, de minél nagyobb a veszteség, annál mélyebb a vágás, és annál nehezebb visszanyerni korábbi épségünket. A fájdalom tompul, de a hegek emlékeztetnek majd szenvedésünkre, és általuk viselőjük egyre ellenállóbb lesz, míg végül sebezhetetlené válik. Az idő múlása eltereli a figyelmünket, feszültséget vált ki belőlünk, mélységes agressziót, míg eluralkodik rajtunk a harag, eközben tervet szövünk, egyre erősödünk és észre sem veszik, hogy elrepült az idő. Meggyógyulunk és készen állunk egy új emberként kilépni.
4. Az egyik legnagyobb hazugság az a közhely, hogy az idő begyógyítja a sebeket. Sebe válogatja. Van olyan seb, amelyik soha, de soha nem gyógyul, nyitva marad, ég, sajog, csillapíthatatlanul vérzik. Csak azt lehet megtanulni, hogy el kell viselni, és együtt kell vele élni. Fahidi Éva
5. - Ha megkérdezel egy öreg katonát (...) elmondja neked, hogy a régi sebek még jóval a gyógyulás után is fájdalmasak lehetnek. - Nem azok, ha valóban begyógyultak. - Dehogynem, akkor is, ha igazán begyógyultak... Amikor már azt sem tudod felidézni, hogyan lehettél olyan bolond, hogy sebeket szerezz. Pelham Grenville Wodehouse
6. A legrosszabb szúrt seb az, ami a szívet éri. Persze a legtöbben túlélik, de a szív sosem lesz a régi. Mindig van egy seb, szerintem azért, hogy emlékeztessen arra, hogy még ha csak egy kis időre is, de valaki miatt gyorsabban vert a szíved. És ezzel a sebbel együtt élhetsz büszkén egész életedben.
7. Ne félj a sebektől. Mert igen, előfordul, hogy megsérülsz, és a seb fájni fog. De utána már elővigyázatosabb leszel, és nem követed el ugyanazt a hibát. Oravecz Nóra
8. A lelkünkben rejtegetett sebek fájnak a legjobban. Viszketnek és húzódnak, fölszakadnak, véreznek. Ahogy a kín és a szorongás gyarapszik az ember fejében, az még egy nyílt vágásnál is veszélyesebb.
9. Nagyon sokat hallottam "az idő minden sebet begyógyít" mondatot. Én úgy gondolom, hogy ez nem igaz. Nekem az a saját megélésem, hogy nem fáj kevésbé, csak megtanultam együtt élni vele. Nem lesz kisebb a seb, nem lesz kisebb a fájdalom, csak megszokod, hogy ott van.
10. Azt mondják, az idő minden sebet begyógyít. Szerintem ez nem így van. Az agy idővel - hogy megóvja magát - szövetekkel veszi körül a sebet. Így csökken a fájdalom, de a seb megmarad. Rose Fitzgerald Kennedy