Tépd ki a szíved (...) vágd a földhöz, és hagyd, hogy apró darabokra törjön, hogy megérthesd (...), mennyire fájdalmas nekem, hogy nem szeretsz engem viszont.

Kapcsolódó idézetek

1. Tépj ki a szívemből mindent, ami rád emlékeztet (...). Átkozom a napot, amikor beléd szerettem.
2. Törd csak össze a szívemet. Törd össze akár ezerszer is. Úgyis a tiéd, hát azt teszel vele, amit akarsz.
3. - Szeretnélek megérteni. - Hagyj föl vele, barátom. (...) Engem csak szeretni kell, gondolkozás nélkül, mint ahogy én szeretlek téged. Annak nem jó vége lesz, kisfiú, ha mink gondolkozni kezdünk egymáson. Móra Ferenc
4. Õ nem ember (...), és nincs joga irgalomra. Neki adtam a szívemet, ő elvette, összetörte, s engem félholtan dobott el magától. Szívével érez az ember(...), s mivel ő összetörte az enyémet, nem tudok érezni semmit irányába. Emily Bronte
5. Menj és éld az életedet! Éld nélkülem, mert mi nem lehetünk együtt. Töltsd meg a szívedet szerelemmel valaki más iránt, valaki iránt, aki képes úgy szeretni, ahogy én sosem tudtalak. Ahogyan én sosem foglak.
6. Szívemet kéne kitépnem, hogy mindezt ne érezzem, Mert nincs hitem, nincs mire várnom, Nincs helyem, érzem e tájon, Nincs érzés, mi ennyire fájjon. Miklós Tibor
7. Léteznek sokkal rosszabb dolgok, mint az, hogy összetörik a szíved. (...) Ha sosem töri össze senki... ha sosem adod oda senkinek.
8. Rongyos lett az ingem, foldozd meg. Rövid az örömöm, toldozd meg. Kösd meg a nyakkendőm, kibomolt. Emeld fel a szívem, leomolt. Páskándi Géza
9. Ne akard, hogy úgy szeressen, ahogyan te szereted őt. Lehet, hogy semmit sem érnél vele. Lehet, hogy te sem tudod igazán, hogy mit érzel. Lehet, hogy csak valaminek a hiányát akarod pótolni. Ne akard, hogy ezt kapd vissza. Engedd el az elvárásokat. Sodródj. Ne azért szeresd, hogy majd ő ugyanazt adja vissza. (...) Hagyd, hogy úgy szeressen, ahogyan neki jó. Hagyd, hogy végigjárja az utat a maga tempójában a szívedig. Oravecz Nóra
10. Ha el akarsz hagyni, hagyj el azonnal, ne ha már végzett ezer törpe bánat; de rohamozva jöjj: kóstoljam, ó jaj, a legkeserûbb ízt, mely éri számat; és semmi lesz a gond, ha rám pereg, ahhoz képest, hogy elveszítelek. William Shakespeare