Tévedés volna azt hinni, hogy a feladatok megoldása pusztán az értelem dolga. Az elhatározásnak és az érzelmeknek is fontos szerepük van. Ernyedt akarat és álmos beletörődés abba, hogy csak kell valamicskét csinálni, talán elég ahhoz, hogy egy sablonos iskolafeladatot megoldjunk. De ahhoz, hogy komoly tudományos problémában eredményt érjünk el, olyan elhatározásra van szükség, mely évekig tartó fáradtságos munkán és keserû csalódásokon is át tud segíteni.

Kapcsolódó idézetek

1. A célt nem megtalálni lehet, hanem meghatározni. Nem valószínû, hogy egy hirtelen fellángoló áhítatos pillanatban rád talál. Ehelyett az apró pillanatok, az öröm villanásai, a csodálat megélése, a bizonyos emberekkel, állatokkal vagy a természettel való kapcsolat melegsége adhat rálátást arra, hogy mi lehet az életértelmed. Ez az értelem más, mint egy cél; nem lehet kipipálni egy listáról. Ehelyett az értelem termékeny talajként mûködik, amelyből a céljaid kinőhetnek. Ha van egy átfogó küldetésed, és olyan célokat választasz, amelyek eredményei kiegészítik e végső értelmet, az hatalmas erőt ad ahhoz, hogy továbblépj, és valódi változást érj el. Julia Ravey
2. A felelések, dolgozatok és vizsgák csupán egy lépést jelentenek a célunk eléréséhez, és az életben számos módja van annak, hogy sikereket érjünk el, a kiváló iskolai eredményeken túl is. A sikeres emberek legtöbbje nem ért el jó eredményeket az iskolában. Olykor többet tanulunk egy rossz osztályzatból: még kitartóbban küzdünk, megváltoztatjuk a gondolkodásunkat, és céltudatosabbak leszünk. És a sikeres élethez ez kell.
3. A hatékony megoldások egyszerûek. Csak annak az elfogadása bonyolult, hogy én mindent meg tudok tenni, mindent. Ha valahol határozott vagyok, akkor máshol is képes vagyok a határozottságra. Egy dolgot szükséges eldönteni: hogy szeretnék-e boldog lenni. Hogy szeretnék-e békében lenni. Mert ha szeretnék, akkor szívvel-lélekkel kell dolgozni, nem csak a munkámban, de az élet egyéb területein is. Csernus Imre
4. Ha egy problémára találunk egy megoldást, annyira boldogok vagyunk, hogy el sem tudjuk képzelni, létezhet annál "jobb" vagy "egyszerûbb" megoldás is. Megvan a "válasz", ez nekünk bőven elég. Már lépünk is tovább a következő problémára. Lehet, hogy ez az emberi természetből következik, de az is lehet, hogy iskoláskorunk csökevénye, amikor egyetlen lehetséges megoldás volt, és ha ezt megtaláltuk, mehettünk tovább. A valóság azonban sajnos bonyolultabb, mint a tankönyvekben található feladatok. Edward de Bono
5. Nem elég jóra vágyni: a jót akarni kell! És nem elég akarni: de tenni, tenni kell! A jószándék kevés! Több kell - az értelem! Mit ér a hûvös ész?! Több kell - az érzelem! Ám nem csak holmi érzés, de seb és szenvedély, keresni, hogy miért élj, szeress, szenvedj, remélj! Váci Mihály
6. Mivel a tudomány meg akarja érteni, milyen a világ, és nem azzal foglalkozik, hogy milyennek szeretnénk látni, az eredményei sokszor nehezen érthetők és nem nyújtanak kielégülést. Időnként arra ösztökél, hogy rendezzük újra a dolgokat a fejünkben. Vannak persze nagyon egyszerû tudományos ismeretek is. A komplikáltság oka a világ bonyolultsága - vagy a miénk. Amikor elhárítjuk magunktól, mondván, hogy ez nekünk túl nehéz (mert valószínûleg rosszul tanítottak az iskolában), egy kicsivel mindig csökkentjük az esélyünket, hogy a saját kezünkbe vehessük a jövőnket. A jogainkat csorbítjuk meg, és az önbizalmunk is meggyengül. Carl Sagan
7. Valaminek az alkotó megértése, legyen szó akár mûvészetről, akár történelemről, akár zenéről, akár természettudományról, nem tisztán értelmi folyamat, hanem érzéki és érzelmi is. A mélyreható felismerést - minden területen - rendszerint intenzív testi és lelki érzések kísérik, melyek gyakran akusztikai, kinesztéziai vagy vizuális formát öltenek. Ezeket az érzéseket nem lehet elválasztani magának a felfedezésnek a folyamatától. Az értelem nem tud a teljes személyiség elkötelezett részvétele nélkül mûködni, és a tudomány igazán az érzékeny, érzelemgazdag emberi elme talaján virágozhat ki.
8. Az érzelmek fontosak, de ha csak az érzelmek vezérelnének, akkor sok rossz döntést hoznánk.
9. Nehéz lenne megfejteni, hogy az ember egy-egy lépésének mi volt az oka, mert cselekvéseink sohasem egyetlen okra vezethetők vissza. Mindig, minden cselekvésünkben, a legegyértelmûbbnek látszók esetében is ész, indulat, érzelem, kémia, biológia, fizika dönt. És mindig mind egyszerre. Száraz Miklós György
10. Általában túl könnyen megelégszünk az első megoldással. Ahhoz, hogy tovább gondolkodjunk, el kell hinnünk, hogy sokszor van jobb vagy egyszerûbb megoldás is. Edward de Bono