Ugrás a tartalomra
Toleranciáról, párhuzamosságokról, egymásmellettiségről, szellemi demokráciáról, mások személyiségének tiszteletben tartásáról az irodalomban itt éppúgy nem beszélhetünk, ahogyan a közéletben sem. Amikor azonban a gyûlölet túlcsordul önmagán, akkor a normálisabbja becsukja az ajtót, és azt mondja, köszönöm, tájékozódtam, csatornát váltok (...), továbbhajtom a rádió keresőgombját, mindenen akad egy gomb, ahol ki lehet kapcsolni, távol tartom magam az erőszaktól; aki ebben utazik, azt elkerülöm, nem kötelező mindenkivel egyetértenem, még a többséggel sem, megvan a magam világa, nem kell a másé.
Kapcsolódó idézetek
-
Félünk, hogy szívünket feltárva elárulnók az igazságot s ezzel megbántanánk valakit, félretesszük hát ezeket a gondolatokat s engedjük, hogy a társalgás céltalanul hányódjék-vetődjék hétköznapi tárgyak körül. Némelykor meg éppen színházat játszunk és sóhajtozunk, vagy kiáltozunk, hogy gondolatainkat eltakarjuk, úgyhogy fülünk, szemünk, szájunk és orrunk nem a miénk többé s haragunk, örömünk, nevetésünk és megbotránkozásunk nem őszinte. Ez a társadalom megállapodott szokása s nem lehet változtatni rajta.
Lin Jü-tang
-
Van, akinek nem keresem a társaságát, mert pazarlásnak tartanám azt az időt, amit vele töltenék. A gyûlölet nagyon erős szó. És túl intenzív érzés. A valódi gyûlölet óriási energiákat emészt föl, nagy luxusa az életnek. Inkább távolságot szoktam tartani, de azt sem helyektől, csak emberektől. A helyek önmagukban mindig ártatlanok.
Térey János
-
Vastag könyveket olvasok érdektelen témákról.
Áltudományok, amiket szívem szerint félvállról
Se vennék. Ha csak picit lennék merészebb,
Odaköpnék az ajtó elé, és otthagynám az egészet,
Csak a társadalmi normák, íratlan szabályok
Azt suttogják a fülembe: odaköpni nem ajánlott.
Én meg szót fogadok szépen, és csak tényleg nagyon mélyen
Érzem azt, hogy nekem ezen már túl kéne lépnem.
-
A közösségi média fejlődésének köszönhetően ma már lehetőségünk van arra, hogy mindenki a saját érdekei szerint egy buborékba gyûljön össze másokkal, akik látszólag ugyanúgy gondolkodnak, és ha két embernek eltérő a véleménye, akkor ritkán próbálnak kompromisszumot találni. A kompromisszum azonban a demokratikus cselekvés alapja. Ha csak arra figyelek, hogy érvényesítsem az érdekeimet a csoportomban, és harcba szállok a másikkal, és csak én vagy ő létezik, akkor a demokrácia véget ér. A demokrácia olyan, mint egy nagy család. Ott sem dönthet egyedül senki.
Angela Merkel
-
Hiszek a sokszínûségben, az elfogadásban. Hiszek abban, hogy lehetünk még egy olyan ország, ahol nem a mindennapi gyûlölet dominál, ahol nem utálnak valakit azért, mert valamiben más, ahol nem támadnak egymásra emberek azért, mert mást gondolnak a világról, másra szavaznak, ahol a tisztelet erősebb, mint az utálat, ahol árokásás helyett hidakat építünk, ahol szabadon lehet gondolkodni, szeretni, élni. (...) És ez csak rajtunk múlik. Senki máson. Tegyünk együtt azért, hogy jobb legyen ebben az országban élni, hogy ne kapásból támadjunk, hogy ne ítélkezzünk, hanem beszélgessünk, vitatkozzunk, érveljünk. Az előre visz. Minden más csak mérgez. És azzal csak ártunk, magunknak is.
Balatoni József
-
Hiába van szólásszabadság, ha senki sem bírálja a kormányt; sajtószabadság, ha senkinek sem akaródzik kemény kérdéseket föltenni; gyülekezési szabadság, de senki sem használja tiltakozásra; általános választójog, de a jogosultak fele se megy el szavazni; az egyház és az állam szétválasztása, de senki sem tartja karban a közöttük felhúzott válaszfalat. Ha használaton kívül hevernek, a jogok szóvirágokká, hazafias szólamokká válnak. Jog és szabadság: élj velük, különben elveszted mindkettőt.
Carl Sagan
-
Én demokráciában élek. Nem kell attól félnem, hogy a legjobb barátaim jelentéseket írnak rólam. Nem kell attól sem félnem, hogy egy írásomért majd bebörtönöznek. És attól sem kell félnem, hogy a szabadságért fegyvert kellene ragadnom. Sok vérlázító dolog történik ma az országban, de mégis semmi ahhoz képest, amiben apa élt, amiben a szüleink vagy a nagyszüleink éltek. Mi szabadok vagyunk. Magunk élhetjük és uralhatjuk az életünket. Nem kell szerelem és börtön között, szabadság és élet között választanunk.
-
Nem tudta elképzelni, hogy van nő, aki ilyen hangon mer egy férfival beszélni. Ami engem illet, én meg csak akkor érzem magam jól, ha erős egyéniségû, lelki életet élő, mûvelt emberekkel, akár férfiakkal, akár asszonyokkal, ilyen nyíltan beszélhetek. Ha átléphetem a konvencionális tartózkodás határait, és - hogy úgy mondjam - szívük tûzhelyénél melegedhetem.
Charlotte Bronte
-
A társadalmi béke és a szomszédokkal, nemzetiségekkel kapcsolatos türelem jobbára belső elégedettség, prosperitás kérdése. A nyugati demokráciákban inkább azért tûnik ez megnyugtatóbbnak, mert ott az egzisztenciális feltételek a társadalmon belül kiegyensúlyozottabbak, napi gondok nem terelik a képzeletet rögtön szélsőséges víziók felé. Az, hogy környékünkön egy-egy számottevő támogatottságú politikai erő lépten-nyomon tiltásokban, kirekesztésben, megtorlásban fogalmazza meg az ideológiáját, a maga teljes komorságával jelzi, hogy sérelem él az emberekben. Ilyen körülmények között a demokrácia fogalma képtelen teljes jogon beleágyazódni egy ádáz módon megosztott társadalom gondolkodásába.
Bodor Ádám
-
Nem az a szabadság, hogy úgy élhetsz, mint egy diktátor és kedved szerint érvényesítheted a benned felgyülemlett gyûlöletet. Szabadság az, hogy nincs diktátor fölötted más, csak a Teremtő Rend. És hogy a gyûlölet ellen megvédelmezheted magadat a szeretettel.
Wass Albert