Tudatosítsuk végre magunkban, hogy a bolygót nem kvázi a szüleinktől örököltük, hanem sokkal inkább a gyermekeinktől vettük kölcsön. De épp most lopjuk el a jövőt tőlük - és azzal dicsekszünk, hogy a legintelligensebb teremtmények vagyunk, amelyek valaha szaladgáltak ezen a bolygón. Hogyan lehetséges az, hogy megengedjük magunknak az egyetlen élőhelyünk tönkretételét? Az a benyomásom, hogy elveszítettük azt a bölcsességet, hogy a cselekedeteink következményeire tekintsünk.

Kapcsolódó idézetek

1. Gyakran hallottam azt a mondást, miszerint "ezt a bolygót nem a szüleinktől örököltük, hanem a gyermekeinktől kaptuk kölcsön." Sajnos ez már nem igaz. Nem kölcsönkaptuk a gyermekeinktől a földet, hanem elraboltuk tőlük. Jane Goodall
2. Mindegy, milyen nagyszerû dolgokat alkotunk, ha közben elpusztítjuk a földi életet. Ettől nem leszünk intelligensek. A bolygó tönkretétele a legostobább dolog, amire bármely élőlény képes. Minden más hülyeséget felülír. Derrick Jensen
3. Tudom, milyen nagy erő keletkezik, ha fiatal emberek elhatározzák, hogy megváltoztatnak valamit. Hatalmuk van, és a bolygó jövője a kezükben van. És mi, idősebbek? Tartozunk nekik azzal, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk a jövőjükért. Jane Goodall
4. Túl gyorsan válunk felnőtté. Nemcsak mi, emberek, hanem minden élőlény. Elveszítjük a lehetőségét annak, hogy felelőtlenül viselkedhessünk, és ne legyen az élet valami rémisztő, csapásokkal teli útvesztő. Borsa Brown
5. Mi vagyunk azok a lények, akik optimalizálni tudnának mindent, hogy itt mindenki piszok jól éljen, mind növények, mind állatok, mind emberek. Mi megkaptuk ezt a bizalmat, és ehhez képest felzabálunk mindent ész nélkül.
6. A világot nem a szüleinktől örököltük, hanem gyermekeinktől kölcsönözzük. Wendell Berry
7. A világot nem a szüleinktől örököltük, hanem gyermekeinktől kölcsönözzük. Wendell Berry
8. Az emberiség legnagyobbjai mindig azt hirdették, hogy a legfőbb bölcsesség lemondani tudni: lemondani a vagyonról, a gyönyörről, a hatalomról, minden önző szenvedélyről. Visszahúzódni abba a belső fellegvárba, ahol a sors már nem ér utol bennünket. A modern civilizáció ezt a tant teljesen elfelejtette; gazdasági rendünk, politikánk, egyéni életünk mind a cinikusan bevallott önzésen és hatalomvágyon alapul. Szerb Antal
9. Nincsenek nagy reményeim az emberiséggel kapcsolatban, mert túlságosan is találékony, ha saját javáról, azonnali előnyéről van szó. A természethez való viszonyunkban a hangsúly annak leigázására, a fölötte való uralkodásra esik. Nagyobb esélyünk lenne a fennmaradásra, ha megpróbálnánk alkalmazkodni ennek a bolygónak az adottságaihoz, és kíméletlen zsarnokoskodás helyett értő méltányossággal bánnánk vele. Elwyn Brooks White
10. Ha tiszteljük a természetet, az állatokat és egymást, a dolgok nagyon másképpen alakulnának. Egy olyan jövőt szeretnék, amelyben megtanultunk harmóniában élni a természettel, ahol új módszereket fejlesztettünk ki az életvitelünkre, az élelmiszerek előállítására és a pénzkeresésre. Magunk mögött kell hagyni azt az arroganciát, hogy csak azért, mert olyan aggyal rendelkezünk, amellyel képesek vagyunk a Marsra utazó rakétákat tervezni, több jogunk van ezen a bolygón élni, mint egy polipnak. Fel kell ismernünk, hogy ennek a természeti világnak a részei vagyunk, és az életünk függ tőle. Jane Goodall