Tudom hogy vége, de az emléked él, az illatod tőlem messze viszi a szél! Ez a lélek még mindig remél, hiányzol, itt az utolsó levél!

Kapcsolódó idézetek

1. Ez egy utolsó levél, és vége van. Éreztem valamit, azt hiszem. Szégyellni kéne most magam, Árnyékot vetsz a szívemen. Ákos
2. Fáj a búcsú (...). De remélem, még találkozunk. S talán ez a remény ad vigaszt. Berkesi András
3. Még meg sem köszöntem neked (...). Köszönöm, hogy megadtál nekem mindent, amire vágytam, szerelmet, ami felemészt, és szenvedélyt, kalandot. Nincs semmi más, amit úgy akarnék, mint hogy ez örökké tartson. De nem lehet. Most láthatlak utoljára, búcsút kell vennünk, szeretlek, de el kell engedjelek.
4. Tudom, mi bántja a szívedet, Add nekem most a könnyedet, Az álom lassan véget ér, A remény mindig megmarad, A lelkedben él, S mi emlékszünk majd rád, Ne félj!
5. Ó, hol vagy, te régi lány? A szemeidre emlékszem talán, Az illatod bennem él, Ugye látlak még én?
6. Tudjátok jól, én fent leszek az égben, onnan nézek rátok, sajnos eddig éltem. Csak a remény él, az emlékem megmarad. az idő szekere mellettem is elhalad!
7. Végre azt érzem (...), hogy újra van szívem. Hogy a rossz, bûnös, rideg szívem életre kelt, és csakis miattad. És talán önzés, de ezt még érezni akarom, veled vagy nélküled. Ha nem jössz, én akkor is ezzel a szívvel szeretnék tovább élni! Az utolsó percig várok rád!
8. Most mint elkapott levél, Kit süvöltve hord a szél, Nyugtalan vagyok magamban, Örömemben, bánatomban, S lelkem vágy szárnyára kél. Vörösmarty Mihály
9. Visszavárlak még, de messze a cél, Messzire sodor el tőled a szél. Ne felejts el, most ne engedj el, Várni fogok rád, csak szabadíts fel. Children of Distance
10. Búcsú volt, valahányszor a tudtára adtam, hogy milyen fontos nekem, valahányszor tettekkel és szavakkal igazoltam szeretetemet. Az élők az élet minden napján búcsúznak. Szerelemmel, barátsággal, annak a megerősítésével, hogy az emlékek megmaradnak, ha a test elenyészik is. Robert Anthony Salvatore