Ó, hol vagy, te régi lány? A szemeidre emlékszem talán, Az illatod bennem él, Ugye látlak még én?

Kapcsolódó idézetek

1. Tudom hogy vége, de az emléked él, az illatod tőlem messze viszi a szél! Ez a lélek még mindig remél, hiányzol, itt az utolsó levél!
2. Illatos mezők, friss források, Oh, nézz csak oda édesem, Az a mi múltunk szép világa, Mely el nem veszhet soha sem. Tóth Kálmán
3. Az illatok képesek időutazásra vinni. (...) Az emlékek ott rejtőznek a ruhák redőiben is. Hayley Campbell
4. Csak tested illatát tudnám elfeledni, nem kívánnám magam miattad sírba vetni. De itt ég bennem és idéz, idéz, s megőrjít a tudat, hogy élsz, hogy élsz! Jékely Zoltán
5. Rád gondolok és a sírás fojtogat, Ha behunyom szemem, még látom arcodat. Hallom a hangod, s érzem az illatod, Mintha még mindig itt lennél, a rabod vagyok. Az emlékek még mindig magukhoz láncolnak, Fogva tartanak, s a múlthoz kötnek. Próbálok szabadulni, s eltépni a kötelet, És feledni, hogy mennyire szerettelek. Kökény Attila
6. A múlt nem veszik el. Egy anya illata veled marad, akármerre is mész. Ahogy a gyerekkorod is.
7. Amíg őriz a szemed, Amíg lehunyt szemmel látsz, Lehet, elmegyek, de itt leszek, A lábnyomomban jársz. Amíg néha még rám vársz, Egy mozdulatban egyszer majd Újra megtalálsz.
8. Még emlékeztek rá, hogy milyen szép volt. A mosolyát még nem felejtették el. A hangja valahol még ott rezgett a levegőben, és szavainak zengésére is emlékeztek még. Még követni lehetett a lába nyomát, és a tárgyakon ott volt még az érintése. A szekrényben még ott sorakoztak a ruhák, amelyeket ő viselt, és a ruhákból még az ő illata áradt. Daphne du Maurier
9. Bár még egyszer újra hallanám, Ahogy szólsz hozzám, Apám! Szemedben égne a régi láng, Az, amit rám hagytál.
10. Mi volt, emlékben él, S új vár, mint utad tova léped, S éretten az évek fényeinél, Sokat tehetsz még, annyi szépet. Fodor József