Úgy éreztem magam, mint a marionettfigura, amelynek váratlanul elvágják a zsinegeit. Erőtlenül estem össze.

Kapcsolódó idézetek

1. Megtörtént az elkerülhetetlen, az eső lecsendesedett, és ő elment. Úgy éreztem, mintha valaki kiszakított volna belőlem egy darabot.
2. A kudarcom köpönyegként borult rám, elborított, lehúzott, én pedig feladtam a reményt. Paula Hawkins
3. Úgy éreztem, hogy kicsúszott a kezemből a saját életem. Semmiben nem én döntöttem. Mindenben mások utasításait kellett követnem. Ezért kellett bizonyos tekintetben lerombolnom az addigi karrieremet, hogy újraépíthessem. Heath Ledger
4. Egyszer egy este történt, röviddel azután, hogy hazaértem. Álltam a szoba közepén, és úgy éreztem, elemészt a szomorúság. A tehetetlenség. A szívemen karcolások, hajszálrepedések. És akkor szétestem. Tagjaim kopogva szétgurultak a szobában, csilingeltek a csontok, a belső szervek puhán gördültek, mint a kilyukasztott gumilabdák. Nagyot kiáltottam. Beszaladt a családom, a fiam, a feleségem, a lányaim. És gyorsan, kétségbeesetten összeraktak. (...) Nézzenek rám. Olyan vagyok, mint régen. Megvan mindenem. De valami mégis elveszett belőlem. Talán valami illékony, ami láthatatlanul elillan az emberből, ha szétesünk. Vagy talán valami kis fény... valami kis fénypötty, ami nélkül félhomály van odabent. Lázár Ervin
5. Úgy éreztem, mintha egy óriási szakadék szélén álltam volna, és nem volt senki, aki visszahúzzon. Senki, akit érdekeltem volna, vagy aki egyáltalán észrevett.
6. Én… szinte megrészegültem, úgy elszálltam, mint egy papírsárkány, az eufória késélén egyensúlyoztam, belső hullámaim tetején hintáztam, amelyek olyannak tûntek, amilyennek az érzelmeket mindig is képzeltem. Jeff Lindsay
7. Olyan voltam, mint egy nő, aki lemerevedik egy lángokban álló ház létráján. A legutóbbi kapcsolatomban úgy megégettem magam, hogy féltem fejest ugrani a következőbe.
8. Valahogy az az érzésem, mintha mostanáig egy zsámolyon álltam volna, s ebből az előkelő magasságból, derûs mosollyal tekintettem volna le a világra - a lábaim alatt heverőre. Percekkel ezelőtt valaki kirúgta lábam alól a zsámolyt. Csak idő kérdése, mikor kezdek el zuhanni. Vavyan Fable
9. A szorongás olyan mintha egy épületről lógnék lefelé és tudnám hogy a kezem bármelyik pillanatban lecsúszhat. Rupi Kaur
10. Úgy érzem, már nem is tudom, ki vagyok. Minden olyan gyorsan változik, hogy nincs egy biztonságos pont, ahol megvethetném a lábam... Kétségbeesetten próbálok a szálakba kapaszkodni, amelyek összetartják az életem, de állandóan kicsúsznak a kezemből. Érzem, hogy őrülten csüngök rajtuk, de minden szétesik körülöttem, és én nem tudom egybefogni. Egyszerûen nem ismerek magamra, és nem értem, hogy jutottam idáig.