A kudarcom köpönyegként borult rám, elborított, lehúzott, én pedig feladtam a reményt.

Kapcsolódó idézetek

1. Magam után húzom magam, mint egy csapzott esőköpenyt a földön. Nemes Nagy Ágnes
2. Úgy éreztem magam, mint a marionettfigura, amelynek váratlanul elvágják a zsinegeit. Erőtlenül estem össze. Charlaine Harris
3. Míg te szárnyaltál, én inkább zuhantam, A földön vergődtem, és végül feladtam. Intim Torna Illegál
4. A reménység régen elhagyott, elfelejtett boldogság vagyok.
5. Nem tudván semmiért sem lelkesedni, már hinni sem tudok, szeretni sem tudok, és reményem, mint parafa-dereglye iránytalan hullámok szennyes árján csüggedten imbolyog. Stanislav Kostka Neumann
6. Elvesztettem abban az esztendőben minden illúziómat, az emberekbe vetett hitemet, még Isten segítőkészségében, mindenhatóságában is kételkedtem, olyan mély volt a szakadék, amibe zuhantam. Szabó Magda
7. A remény dob le-föl, és vak a jelen, mint a jövő. Szophoklész
8. Unom magamat, azt, aki én vagyok, Aki lehetett volna belőlem, itt hagyott.
9. Olyan mély verembe kerültem, hogy a sötétség teljesen eltakarta a nap sugarait előlem.
10. Én már nem hiszek a magam csalhatatlanságában. Ezért vagyok én elveszett ember. Arthur Koestler