Ugyanúgy, ahogy az egyszerre tüzelő sejtek közti kapcsolatok megerősödnek, a nem egyszerre tüzelő neuronok között nem erősödnek meg a kapcsolatok. Ahogy a weboldalak böngészésével töltött idő kiszorítja a könyvolvasásra fordított órák számát, úgy a régi szellemi funkciókat és tevékenységeket támogató idegpályák is meggyengülnek, és kezdenek széthullani.

Kapcsolódó idézetek

1. Egy neuron önmagában nem sokat jelent az élő szervezet szempontjából. A kísérleti területen kívül eső egész, élő agy sok millió tüzelő neuronjának saját elektromos jelleggörbéit szomszédai és a többi, az ingertől látszólag független neuron tevékenysége határozza meg. Naponta több ezer neuron pusztul el, és alig néhány helyettesítődik, a számottevő kognitív vagy funkcionális hanyatláshoz mégis évtizedek kellenek, ha egyáltalán bekövetkezik, amíg a villanyt végleg le nem kapcsolják.
2. Amikor kezdetét veszi az öregedési folyamat, visszafordíthatatlanul hanyatlásnak indul az agy is. Bizonyos agysejtek összezsugorodnak, megszûnnek agyterületek közötti kapcsolódások, romlik az emlékező- és koncentrálóképesség, továbbá lassul a gondolkodási képesség. Ugyanakkor a dolognak mindez csak az egyik oldala. Korántsem ritka ugyanis, hogy idős emberek boldogabbak, mint a fiatalok.
3. Amikor az agy a visszaemlékezésen munkálkodik, az idegsejtek hasonló mintázatban sülnek ki, mint ahogy az eredeti esemény érzékelésekor tették. Ezek a hálózatok összefüggnek, és valahányszor elővesszük őket, mindig erősebbé válnak és egyre jobban kapcsolódnak egymáshoz. Mûködésükhöz azonban megfelelő előhívójelekre ‒ szavakra, illatokra, képekre ‒ van szükség, hogy visszajöjjön az emlékkép. Susannah Cahalan
4. Új, hosszú távú emlékek tárolásakor nem korlátozzuk szellemi képességeinket, inkább megerősítjük őket. Memóriánk minden egyes bővítésével együtt jár intelligenciánk növekedése. A világháló a személyes memória kényelmes és vonzó kiegészítése, de amikor az internetet ez utóbbi helyettesítésére kezdjük el használni, és megkerüljük a konszolidálás belső folyamatait, fennáll annak a veszélye, hogy elménk gazdagságát korlátozzuk. Nicholas Carr
5. Amíg egy ember meg akar ismerni egy másikat, amíg meg akarják változtatni egymást, amíg fontos, amit a másik gondol, érez, tesz, amíg van mondanivalójuk egymás számára, érzőidegük a másik fájdalmára, örömére, ameddig bosszantani tudja egyik a másikat, szokásaival, elképzeléseivel, más érdeklődésével, féltékenységével, addig a kapcsolatuk aktív. Ha ezek kihunytak, jön az elhidegülés, ami rosszabb a gyûlöletnél.
6. Az új szokások kialakításának legfőbb ellenségei a régi szokások, amelyek kutatások szerint nagyon szívósak. Ha meg is változtatjuk a rutinunkat, a neuronok között létrejött kapcsolatok megmaradnak, és azonnal tüzelnek, ha lankad a figyelmünk. Nir Eyal
7. Minél többet olvasunk online, annál inkább felületességre tanítjuk az agyunkat. Ez hasznos képesség lehet, különösen az információs túlterheltség fényében. Akkor azonban már probléma, amikor a felületesség alapállapottá válik - mert minél ügyesebben lapozzuk át felületesen a dolgokat, annál nehezebben olvasunk és gondolkodunk elmélyültebben. És annál nehezebben tudunk egyetlen dologra koncentrálni.
8. Az a gond, hogy a rengeteg kommunikációs csatorna ellenére magányosak vagyunk. És minél kevésbé érezzük szükségét az érzelmi kapcsolatok kialakításának, annál jobban kopnak az ilyen irányú készségeink. Akár egy életet is el lehet tölteni az interneten, de a gép előtt ülve sosem fogjuk átélni ugyanazt, mint amikor egy hús-vér ember ránk mosolyog. Talán épp azért veszítettük el az emberi összetartozás érzését, mert egy vigyorgó sárga fej nem fejez ki mindent. Ruby Wax
9. Hangsúlyozni szeretném a meggyőződésemet, hogy egy vonzó olvasmány sokkal értékesebb, mint bizonyos tévémûsorokat végignézni. Amikor olvas az ember, az elméje dolgozik. A betûket szavakká rendezi, a szavak pedig gondolattá és fogalmakká állnak össze. Az olvasás szokásának kifejlesztése hasonlít a súlyemelő edzésprogramjához. Egyetlen bajnok sem indult el úgy, hogy egyből kétszáz kilós súlyt emelt fel. Először kisebbekkel kezdte, s aztán egyre nagyobbakkal folytatta, míg az izmai megerősödtek. Így van ez az értelmi képességgel is. Az elménk akkor fejlődik, ha olvasunk, gondolkodunk és elmélkedünk.
10. A világháló mérhetetlen gazdagsága (...) a lineáris elmét, amely nyugodt, koncentrált, és nem lehet elterelni a figyelmét, félrelöki egy újfajta elme, amely rövid, feldarabolt és gyakran egymásba érő adagokban akarja és kénytelen magába szívni és szabadjára engedni az információt - minél gyorsabban, annál jobb. Nicholas Carr