Egy neuron önmagában nem sokat jelent az élő szervezet szempontjából. A kísérleti területen kívül eső egész, élő agy sok millió tüzelő neuronjának saját elektromos jelleggörbéit szomszédai és a többi, az ingertől látszólag független neuron tevékenysége határozza meg. Naponta több ezer neuron pusztul el, és alig néhány helyettesítődik, a számottevő kognitív vagy funkcionális hanyatláshoz mégis évtizedek kellenek, ha egyáltalán bekövetkezik, amíg a villanyt végleg le nem kapcsolják.

Kapcsolódó idézetek

1. Ugyanúgy, ahogy az egyszerre tüzelő sejtek közti kapcsolatok megerősödnek, a nem egyszerre tüzelő neuronok között nem erősödnek meg a kapcsolatok. Ahogy a weboldalak böngészésével töltött idő kiszorítja a könyvolvasásra fordított órák számát, úgy a régi szellemi funkciókat és tevékenységeket támogató idegpályák is meggyengülnek, és kezdenek széthullani. Nicholas Carr
2. Az elme olyan, mint egy karácsonyi izzósor áramköre. Amikor az agy jól mûködik, minden égő tündöklően világít. A rendszer gyakran képes alkalmazkodásra, így ha egyetlen darab kiég, attól a többi még nem alszik ki. De a probléma helyétől függően olykor egy tönkrement izzó miatt is sötétségbe borulhat az egész sor. Susannah Cahalan
3. A legtöbb ember átlagosan egy órát gondolkodik naponta. A többi huszonhármat szellemi tétlenség, reflexek és az agyvelő gépies motyogása tölti ki. De a nyomorgó folytonosan gondolkodik. Pillanatnyi szünetek után újra és újra nekilódulnak a céltalan gondolathullámok, hogy azután, ezer ízre marva és tépve magukat széjjel, véres esőként hulljanak a lecsüngő fejre vissza. Aszlányi Károly
4. Értelemkeresésünk fő oka talán az a tudat, hogy egy nap majd meghalunk. Az agy nem élvezi, hogy napról napra, óráról órára, másodpercről másodpercre bizonyosabban közelít megszûnésének időpontjához. Egyes őslénykutatók ezt a tudatosságot tekintik az ember és állat közti határvonalnak. Richard David Precht
5. Több ezer részből állunk, amikben több ezer funkció mûködik egyszerre, hogy életben tartson minket. És mégis, hacsak egyetlen rész is tönkremegy eme tökéletlen szerkezetben, az élet is tönkremegy. Így eszmélhetünk rá arra, hogy milyen törékenyek, milyen tökéletlenek vagyunk. The Elder Scrolls c. videojáték
6. A testem napról napra öregszik. Sejtjeim elpusztulnak. Ugyanolyan halandó vagyok, mint minden más, mint a kempingszék alatti fû, a tőlem pár száz méterre legelő lovak. Lélek pedig nem létezik. Sem nekem, sem a lovaknak nincs. Léteznek elektromos jelek, idegpályák, hormonok. De amikor meghalunk, minden eltûnik. A halál akkor áll be, amikor az agy megszûnik mûködni. Ez a halál egyetlen módja, amely a világban minden állatra érvényes, akár Homo sapiens, akár Equus przewalskii poliakov a neve. Az a dolgunk, hogy minél többet érjünk el addig, amíg az agy elektromos jelei meg nem szûnnek. Maja Lunde
7. Az ujjlenyomatokhoz hasonlóan nincs két egyforma agy. Amit teszünk, gondolunk, mondunk és érzünk, mind befolyásolja legnemesebb szervünk fejlődését, a fejlődés újabb változásokat generál, egészen addig, amíg az akció és reakció láncolata már túl bonyolult ahhoz, hogy felgöngyölítsük vagy visszacsináljuk. Az agyunk tulajdonképpen önmagát építi fel. Nemcsak az adott személy egyedi szükségleteit és funkcióit szolgálja, hanem az illető egyedi tapasztalatai is formálják.
8. Mára egyetlen értelmes, a természettel és az élettel közeli kapcsolatban lévő pszichológus sem kételkedhetik abban, hogy minden, de minden lelki és szellemi folyamat lényegének egy részét tekintve egyben testi jellegû, különösképpen pedig idegélettani folyamat. Egy kis mérgezés, egy kis agysérülés... és hová lesz a "halhatatlan" lélek és a minden testi dolognál magasztosabb szellem? Saját gyakorlatunkban kell megtapasztalnunk az agysérültek szörnyû és megrendítő személyiségváltozásait, hogy megtudjuk, mennyire halandó az emberi lélek, mennyivel halandóbb még a testnél is! Konrad Lorenz
9. Érzelmi lények vagyunk. Mire a külvilág jelei elérik a tudatos agykérgünket, már színezve vannak érzelmeink által. Érdemes és lehetséges megpróbálkozni ezektől a hatásoktól elvonatkoztatni, de tudnunk kell, hogy ez egy folyamatos küzdelem. És biológiánk ebben a tekintetben éppenséggel nem a partnerünk. Hraskó Gábor
10. Minden cselekedetünk, minden érzésünk és minden vágyunk egy biológiai esemény, amely vagy az agyból indul, vagy az agyban végződik. Mindez a sejtekből ki- és beáramló ionok mozgásának, az elektromos ingerület tovaterjedésének és a kémiai anyagok kibocsátásának következménye. Ezek a folyamatok mindnyájunkban azonos módon zajlanak, mi magunk mégsem vagyunk hasonlóak. Az agy áramköreinek végtelen változatossága eredményezi, hogy mindnyájan egyediek vagyunk.