Vak dióként dióban zárva lenni S törésre várni beh megundorodtam.

Kapcsolódó idézetek

1. Ó, kire vártam, lépte mind oly távoli, rőt avarba vész. Josza Buszon
2. Rajongtam a járatlan utakért; érettük volt, hogy a járt utat következetesen elhagytam. Határ Győző
3. Maradnék, ha a reménynek csupán egyetlen rügye fakadna a fán. De nem fakad. Tehát elindulok, s kisétálok a Semmi kapuján. Omar Khajjám
4. Voltam, aki voltam: vakon tájékozódó, mulatságosan képzelődő, boldogtalan reménykedés, szárnyatlan madár a porban.
5. És éreztem, hogy dobban a szívem, s avarra-lépő vágyra lelkesül. Akit kerestem, nem találtam: hát elindultam egyedül. Wass Albert
6. Ha fa lennék, kitépném magam gyökereimből, s elindulnék ablakod alá. Nő vagyok. Várlak az ablakom alá.
7. Nem akartam sírni, de szinte vártam, hogy fogok; kezdtem szétmenni, mint papír zsebkendő a felhőszakadásban. Stephen King
8. Menekültem önmagam elől, s mint az útját vesztett vándor az erdőben, mind jobban eltévedtem ösztöneim sûrûjében. Berkesi András
9. Mint minden hajótörött, aki a tengeren sodródik, megkapaszkodom az első mentőövnek látszó dologban. (...) És ettől újra képes vagyok tovább sodródni. Jodi Lynn Picoult
10. Az idő zárt dió. Nem lehet bekapcsolódni. Az idő szórt mák. Nem lehet széjjelebb szóródni. Tandori Dezső