Ugrás a tartalomra
Valaki azt mondta, hogy a patriotizmus a csőcselék utolsó mentsvára: akinek nincsenek erkölcsi elvei, az többnyire valami zászlóba burkolózik, a korcsok pedig mindig a fajuk tisztaságára hivatkoznak. Aki nincstelen, az végső soron a nemzeti hovatartozásából merít magának erőt. A hovatartozás-érzés viszont a gyûlöletből fakad, annak a gyûlöletéből, aki máshová tartozik. A gyûlölet ápolandó polgári érzemény. Az ellenség a népek barátja. Mindig kell valaki, akit gyûlölhet az ember, hogy magyarázatot leljen a saját nyomorúságára. A gyûlölet az igazi ősszenvedély. Rendellenes állapotnak a szeretet számít. Ezért ölték meg Krisztust: a természet ellen beszélt. Nem lehet egy életen át szeretni; ebből a hiú reményből lesz a házasságtörés, az anyagyilkosság, az árulás... gyûlölni viszont egy életen át lehet valakit.
Kapcsolódó idézetek
-
Egy olyan ember, aki tele van félelemmel, csak gyûlölni tud - a gyûlölet a félelem természetes következménye. Aki tele van félelemmel, tele van haraggal is; aki tele van félelemmel, az inkább az élet ellen van, mint mellette. Számára a halál tûnik az egyetlen megnyugvásnak. A félelemmel teli ember önpusztító, életellenes. Számára az élet veszélyesnek tûnik, mert ahhoz, hogy élj, szeretned kell.
Osho
-
Gyûlöletből megélhet egy kormány, de a nemzet csak szeretetből élhet. És mi egyéb a szeretet, mint a nemzeti érzés, mint összeolvadás, egymásnak szeretetében, egymás támogatásában, mint összeolvadás egymás hibáinak, gyengéinek megbocsátásában? És ma is a nemzeti érzés fundamentuma és talpköve minden államnak és minden nemzetnek.
Bethlen István
-
Nehéz nem gyûlölni... embereket, dolgokat, intézményeket. Mikor megtörik a lelkedet, és élvezettel nézik, ahogy elvérzel, a gyûlölet az egyetlen helyénvaló érzés. De tudom mit tesz a gyûlölet az emberrel. Ízekre szedi és kifordítja önmagából. Olyanná válik, amilyenné soha sem akart.
-
A férfi, aki nem fedezte fel saját nőiességét és nem barátkozott meg azzal, a tudatalattijában rejtőző nőt gyûlöli, de kifelé vetíti azt, mint a gyengeség megvetését és a nők elleni dühöt. A homoszexuálisok gyûlölködése és félelme szintén a kiforratlan és nem kiteljesedett nemiségből fakad. Ennek a gyûlöletnek a lényege a férfi teste és a lelke közötti kapcsolat hiánya.
Richard Rohr
-
Aki gyûlöl, gyilkos. Aki nem bocsát meg, gyilkos, mert egyedül a gyûlölet az, amely nem képes megbocsátani. A gyûlölet az, amely nem látja be a saját felelősségét és kötelességét: csak a másik elmulasztott felelősségét és kötelességét látja. A gyûlölet az önzés kiteljesedése, a másik érdekeinek és értékeinek teljes szem elől tévesztése. A szeretet meglátja a másik érdekeit és értékeit, és a sajátjai mellé helyezi őket. Így képes megbocsátani is, megteremtve ezzel az újrakezdés lehetőségét.
-
Ha a szerelem szenvedély volt, a gyûlölet megszállottság lesz. Vágy, szükség, hogy az egykor szeretett lényt gyengének, megalázottnak, szánalmasnak lássuk. A méltóság már rég tovaszáll, most az undor közeleg. A gyûlölet nemcsak az egykor szeretett lénynek szól, magunknak is; hogy tudtunk egy ilyet valaha is szeretni?
Jeanette Winterson
-
Minden szerelemben van gyûlölet. Az ember nem tehet róla. Hozzá van kötve ahhoz, akit szeret, elveszti szabadsága egy részét, és rugdalózik ellene. De miközben rugdalózik a saját szabadsága elvesztése miatt, megpróbálja kényszeríteni a másikat, hogy az utolsó cseppig adja fel a szabadságát. A szerelem óhatatlanul gyûlöletet szül. Amíg csak ezen a földön élünk, a szerelemben mindig lesz gyûlölet. Lehet, hogy éppen ezért élünk a földön: hogy megtanuljunk gyûlölet nélkül szeretni.
-
Amikor gyûlöletről beszélsz, bizonyára a végsőkig vitt utálatra gondolsz. A féltékenységből fakadó gyûlölet más - az vonzalomból és frusztrációból ered.
Agatha Christie
-
- Mi veszi rá az embert, hogy önmagát gyûlölje?
- Talán a gyávaság. Vagy az örökös félelem, hogy rossz, és nem felel meg az elvárásoknak.
Paulo Coelho
-
A szegény emberek csak egymás előtt szégyellhetik a szegénységüket, hogy erről ők maguk tehetnek, hogy ebben cinkosok valamennyien. Csakugyan, a szegények gyûlölik egymást, és ezért szegények. Ha szeretnék egymást, gazdagok volnának. Vagyis akkor nem volnának többé se szegények, se gazdagok, csak testvérek, akkor maga a paradicsom valósulna meg a földön és eljönne Isten országa. Igen, szívem. A gyûlölet szegénység, s a szeretet gazdagság.
Kosztolányi Dezső