Valami örök tovasuhogás valami csöndbe, puha végtelenbe, valami tegnap, mely mintha ma lenne...

Kapcsolódó idézetek

1. Mintha minden perc, mintha minden nap Örökké tartana, csak még többet érne, Most mintha érezném, Pont mintha itt lennék, És mintha elhinném, soha nem lehet vége.
2. Mindig a holnapra mosolygok, Elvágyom onnan, ahol bolygok, Úgy vágytam ide s most már szállnék. Óh, én bolond, bús, beteg árnyék. Ady Endre
3. Engem mindig lenyûgöz egy új nap ígérete: friss kezdet, még egy esély, és talán egy csipetnyi varázs is, amely valahol a reggelen túl vár.
4. Volna az ifjúság s a szerelem örök, Vele együtt végtelen, kortalan az öröm, Ezen mámor uralja mindig elmémet, Hogy veled élhessek és szeresselek.
5. A múlton merengve mindig a szép dolgok jutnak az eszünkbe. Hinni akarjuk, hogy akkor minden olyan volt. Margaret Eleanor Atwood
6. Ahol a szabadság a rend, mindig érzem a végtelent. József Attila
7. A múlt mindig szép. A jelen mindig sivár. A jövő mindig titokzatos. Benyák Zoltán
8. Öt napja, öt éje... Az orgona kezdte, s azóta csupa fölszakadt sajgás vagyok, álom és csupa zsenge sóvárgás, néma indulat, s az hangot követel, éneket, zengőt, emberit, édeset, mintha enélkül - így fenyeget - nyomtalan halnék szét az egekbe, ahogy a májusi orgonaszag. Szabó Lőrinc
9. Nincs menekvés, józan eszem a múlté, Az őrület növő izgalma ráz; Gondolatom s szavam: egy tébolyulté, Ténytorzító, fecsegő kapkodás; William Shakespeare
10. Valami nagy, mély szerelem hiányzik, Valami sírás, valami öröm, Valami harc, valami csönd, Valami nagy, mély szerelem hiányzik! És így marad ez mindig, mindhalálig? Juhász Gyula