Ugrás a tartalomra
Van egy különös ellentmondás a mai nyugati demokráciákban. Az olyan országok, mint az USA, minden idők legerősebb információs technológiájával rendelkeznek, de az amerikaiak mégsem tudnak megegyezni abban, ki nyerte a 2020-as választást, vagy hogy a védőoltások védenek vagy veszélyeztetnek bennünket, sőt egyesek még a klímaváltozás létezését is megkérdőjelezik. Hogyan lehetséges az, hogy egy ennyire fejlett információs háttérrel rendelkező társadalom még a legalapvetőbb kérdésekben sem tud közös nevezőre jutni?
Kapcsolódó idézetek
-
Kevés dolog van a XXI. században, ami sértőbb volna annál, mint hogy megvonják valakitől az információ-hozzáférés lehetőségét. El lehet venni egy embertől a szabad választásokat, a demokráciát, el lehet venni a szabadságjogai nagy részét, de nem vehetik el a kommunikációs eszközeit, melyeket használ és ismer. Senki sem fog önként sötétben maradni, elvágva mindentől és mindenkitől.
-
Noha mára a demokratikus rendszerek általános választójogon építkeznek, valójában tömegek vannak kirekesztve a demokratikus döntéshozatalból, részvételből, mert nincsenek tudásaik, információik a politikai közösséget érintő ügyekről, történetekről. Nem férnek hozzá a demokráciához, így logikusan a szabadsághoz sem.
Pető Péter
-
Amit egy briliáns és az amerikai politika iránt érdeklődő tizenhat éves tûpontosan lát, azt egy hetvenéves, okos és az amerikai politikában évtizedek óta mélyen benn lévő amerikai kibékíthetetlenül másképp látja; nem azért, mert máshonnan jönnek, hanem mert egy másik univerzumban élnek, ugyanazon a Földön. Mást jelentenek a szavak: "jog", "oroszok", "hírek", "újság", végül mást az egész politika is - nem a pillanatnyi ellentétek ügyes elrendezését, hogy békésen tudjunk együtt élni, hanem élet-halál harcot, melyben csak egy maradhat, inkább mi, mint ők, bármi is legyen a mi és bármi is az ők.
Braun Róbert
-
Az Egyesült Államok (...) azt állítja magáról, hogy a világ legnagyobb demokráciája, noha jelenleg oligarchák irányítják, a választói részvétel alacsonyabb, mint a legtöbb más demokráciában, és a lakosság tényleges részvétele a politikai döntéshozatalban nulla.
-
A technológia a legjobb és a legrosszabb oldalunkat képviseli. Nem létezik egyoldalú megközelítés, ami igazságot szolgáltathatna neki. Az egyetlen értelmes megoldás, ha egyszerre mindkét oldalát tekintetbe vesszük.
Mustafa Suleyman
-
Ha jobb egészségügyi ellátást adunk az irániaknak és a kínaiaknak, az segít megvédeni az izraelieket és az amerikaiakat is a járványoktól. Ennek az egyszerû igazságnak magától értetődőnek kellene lennie mindenkinek, de sajnos még a világ legfontosabb emberei között is vannak olyanok, akik nem értik ezt meg.
Yuval Noah Harari
-
Mindig mulatok, amikor az amerikai filmekben az elnököt úgy ábrázolják, mint aki tényleg dönt dolgokról. Már rég összeomlott volna a világ, ha tényleg így lenne. Egy ember nem rendelkezik annyi információval és nem ért annyira hozzá, hogy döntsön. Vannak nagyon jól kidolgozott szervezetek, amelyek feldolgozzák az információt, és elkészítik a döntést, és az elnöknek két-három szinte teljesen egyforma döntés közül kell választania.
Csányi Vilmos
-
A kérdés nem az, hogy technikailag képesek-e az államon kívül szerveződő emberek elpusztítani azt a fajta tulajdont, ami tönkreteszi a bolygót; nyilván képesek, ahogy az is megoldható lenne, hogy megújuló energiára váltsunk. A kérdés az, hogy akkor miért nem történik meg - vagy inkább, hogy miért történik meg minden lehetséges jó és rossz okból, csak éppen a klíma miatt nem.
-
Tudod, mi manapság a demokrácia? A hülyeség és az ostobaság diktatúrája. Miből gondolod, hogy minden ember alkalmas arra, hogy globális kérdésekben, gazdaságpolitikák és ideológiák között döntsön? Szerintem az nem demokrácia, amikor a kormányok az iskolázatlan embereket igyekeznek hangzatos hazugságokkal manipulálni.
Brandon Hackett
-
A nyugati átlagszavazó alultájékozott és közönyös, nem csoda hát, ha a modern politika az ő megtévesztéséről szól. Ebből egyenesen következik, hogy a legfontosabb kérdés nem az, hogy mit tudnak az emberek a politikáról, hanem hogy mit nem. Egy lépéssel közelebb is jutunk így ahhoz, hogy miért fölösleges racionális érvekkel fárasztani magukat a politikusoknak, és miért érdemes inkább az érzelmekre hatni.
Kálmán Olga