Van egy megfoghatatlan ajándék, ami értékesebb, mint bármi, amit kézbe vehetünk. Ez pedig nem más, mint önmagunk odaajándékozása, azaz jelenlétünk ajándéka. Ha házastársunk szeretetnyelve az ajándékozás, mindennél többet jelent számára, ha mellette vagyunk, amikor szüksége van ránk.

Kapcsolódó idézetek

1. Létezik egy megfoghatatlan ajándék, amely többet ér, mint bármi, amit a kezünkbe foghatunk. Ezt nevezem önmagunk odaajándékozásának vagy jelenlétünk ajándékának. Gary Chapman
2. Ha bármi olyat ajándékozunk, amiben időt szánunk a másikra, sokkal nagyobb értéket képvisel majd, mint bármi, ami pénzbe kerül.
3. A szerelem ajándék. A legértékesebb, legklasszabb ajándék, amit csak kaphatunk. Pénzért nem megvehető, nem megrendelhető, nem kapcsolhatod ki és be kedved szerint. Aki adja, tiszta szívből és mindenféle hátsó szándék nélkül adja, attól olyan különleges. Sarah Morgan
4. Az ajándék kézzel fogható szimbólum, mely azt fejezi ki, hogy társunk gondolt ránk. Nem az ára számít; az adja értékét, hogy a szeretetet jelképezi. Gary Chapman
5. Sokkal értékesebb a magad alkotta ajándék. - Amíg készíted, mindig arra gondolsz, akié lesz. Nem egy pillanat csak, amíg megveszed, hanem hosszú órák, esték, amíg elkészülsz. Ezalatt beépül az ajándékba a szereteted is.
6. Ha titkot mondasz el magadról, az olyan, mintha magadból adnál egy darabot. - Ajándék, de becsesebb mindennél, amit pénzen vásárolhatsz.
7. Ha szereted, ha fontos neked, akkor egyet adhatsz. Nem szavakat, nem ígéreteket, nem próbálkozásokat. Hanem a jelenlétedet. A biztonságodat. Azt az érzést, hogy számíthat rád, itt vagy vele, meghallgatod, ha beszélni szeretne. Ezt kell tenned. Ha szereted. Ha őszinte vagy. Ezt adod... Önmagad. Csitáry-Hock Tamás
8. Az ajándék sokszor többet beszél, mint amit a legékesebb szavakkal, vagy írómûvészettel kifejezni lehet. Már ezért is nagyon vigyázzunk, mit, mikor és kinek ajándékozunk! Gonda Béla
9. Mit ad egyik ember a másiknak? Önmagát, önmaga legbecsesebbjét, az életét. Erich Fromm
10. Az adakozásra tett kísérleteink sikertelenek maradnak, ha az ajándék átadásakor visszatartjuk szeretetünk egy részét. Mindegy, milyen formát ölt az ajándék, mert a valódi ajándék mindenképpen a szeretet mozzanata a szívünkben. Első, néma adakozási kísérleteink csekélynek tûnhetnek ahhoz képest, ami adható még marad bennünk, de ezek is elegendőnek bizonyulhatnak ahhoz, hogy megérezzük, milyen határtalan az a kincs, amelyből adakozunk. És még egy tényre fölfigyelhetünk: minél többet adunk át békességünk, szeretetünk tárházából, annál bőségesebben termelődik újra.