Van egy mondat... "Szükségem van rád." De hogyan? És miért? Egyszerûen azért, mert vagy, létezel, élsz. Mert megnyugtató érzés számomra a létezésed. Nem lehet megmagyarázni, hogy miért. De nem is kell. Önzés ez? Egy picit, talán. (...) Ám ha te is ugyanezt éled meg, akkor már nem önzés, akkor valóban igazzá, tisztává, önzetlenné válik a mondat.

Kapcsolódó idézetek

1. Szükséged van rá, hogy másoknak szüksége legyen rád; nagyon mély szükséged van rá. Ha senkinek nincs rád szüksége, akkor haszontalannak, értelmetlennek érzed az életed. Ha valakinek szüksége van rád, az jelentőséget ad az életednek; fontosnak érzed magad. Osho
2. Tényleg kell valaki. Szükségem van valakire. (...) Ha együtt vagyunk, jobban érzem magam. Boldogabb vagyok, és kevésbé magányos.
3. Ha az önzés az egyén rendkívüli érdeklődését jelenti önmaga iránt, akkor az önzés elengedhetetlen a tartalmas és boldog élethez. Arnold Bennett
4. Nemet mondani másoknak: ez része a felébredésnek, ez gyönyörû. A felébredés része, hogy úgy éled az életedet, ahogy helyesnek találod. Értsd meg: ez nem önzés. Önzés az, mikor másoktól azt követeled, hogy úgy éljenek, ahogy te helyesnek látod. Az önzés. Nem önzés, ha úgy éled a saját életed, ahogy helyesnek látod. Anthony de Mello
5. Létezni. Egyszerû, és egyben nagyszerû szó. Élni. Meglenni. Itt lenni a földön. Érezni mindazt, ami körülvesz, ami jó érzéssel tölt el, ami simogat, ami bármi módon, kellemesen vagy elementáris erővel hat rám. Gondold meg, kicsikém, főleg akkor gondold át, amikor szomorkodásra vagy panaszra van, vagy lenne okod: bármekkora fájdalmad is van, bármennyire szenvedsz is, bármily rettenetes kínokat élsz is át, mégis csak élsz, létezel. Amíg nem tetted kockára az életed, oly nehéz ezt megérteni. Észre sem veszed, hogy létezel, hogy élsz, hogy meg vagy. Eszedbe sem jut, hogy itt vagy, hogy élőlény, hogy ember vagy, mert minden egyszerû és természetes, pontosabban minden egyszerûnek és természetesnek tûnik, annak gondolod, vagy talán nem is gondolod, meg sem fordul a fejedben, hogy ajándékul kapott, félteni való kincset őrzöl: az életedet. Nagy Bandó András
6. Mert kell valaki, akihez beszélsz. Mert kell egy másik: mások ellen. Ne áltasd magad! Ennyi az egész. De ez - eltéphetetlen. Rab Zsuzsa
7. Szükségem van rád... nem a szépségedért. Nem a mosolyodért, a nevetésedért. Nem a jókedvedért, az érintésedért. Nem azért, mert csodálatos veled a találkozás. Nem a tópartért, nem a templomért, nem az ölelésért. Nem a közelségért. Nem csak ezért. Hanem a rossz kedvedért, az aggodalmaidért, a fájdalmaidért. A fáradtan is szép arcodért. A szúrásodért, a kemény szavakért, a távolságért. Mindenért. Mindenért, ami te vagy. Csitáry-Hock Tamás
8. Azt tenni, ami neked jó, csakis neked, minden ok és vallási háttér nélkül, nem mindig önzés. Van, hogy az a helyes.
9. Szeretem magamat... és ez jó. Nagyon jó. De nem önmagában. Mert nem csak magamat szeretem. Téged szeretlek. Mély, igazi, önzetlen szeretettel, végtelen szerelemmel. Mert hozzád tartozom. És te hozzám. Mert te vagy én, és én vagyok te. Egyek vagyunk. Egy lélek. És így nem csak téged szeretlek. Hanem önmagamat is. Benned. Csitáry-Hock Tamás
10. Köszönöm a szereteted, de ne gondolj rólam többet, mint ami vagyok, szürke, sápadt kis küzdője az életnek, aki talán többet szenvedett, aki talán érzékenyebb, mint az átlagemberek; de aki önző, mint minden ember. Az, hogy szeretlek, talán az is önzés. - Érzem, hogy szeretetre van szükségem, és érzem, hogy ezt a szeretetet csak Te vagy képes nekem megadni. Boncza Berta