- Van egy példabeszéd két farmerről, akiknek égető szükségük volt esőre és mindketten imádkoztak esőért, de csak az egyikük ment ki, hogy előkészítse a földjét az esőre. Mit gondol, melyikük bízott az úrban, hogy küld neki esőt? - Az, amelyik elkészítette a földjét. - Maga melyikük? Az úr majd küld esőt, mikor jónak látja, maga csak készítse elő a földjét, hogy befogadja.

Kapcsolódó idézetek

1. - A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak. Sok minden jó, ami gonosznak tûnik. Gondolj csak az esőre. - Az esőre? (...) - Átkozzuk az esőt, amikor a fejünket veri, nélküle mégis éheznénk. George R. R. Martin
2. A munka arra kényszerít, hogy elfogadd, magadévá tedd a világot. Aki szánt, kövekbe ütközik, esőtől retteg, vagy esőt kíván, és ezáltal benne él a világban, tágul és világosodik. Minden egyes lépte visszhangot kelt. Antoine de Saint-Exupéry
3. Elgondoltam már én sokszor, mi minden tudománya van a parasztembernek. Tudja, mikor kell szántani, vetni, aratni. Tudja, mire jó a mezőnek füve, virága. Tudja a csillagok járását, az idő fordulását, építi házát, megcsinálja mindenféle kézhez való szerszámát.
4. Vajon mire kellenénk mink az Istennek? Hogy őt imádjuk? Csak nem gondoltad tán valaha? Nekünk bizony szükséges az imádkozás. De neki? Hogy mink imádjuk? Hogy ezért szaporítson bennünket? Vagy azért, hogy legyen, aki lakja a földet? Nem az embert teremtette a Földért, hanem a Földet az emberért. Gárdonyi Géza
5. A paraszt esőt remél, az utas szép időt.
6. Ki eget s földet megteremte, Tőle jön jó és balszerencse: Fogadd a jót hálálkodással, A balszerencsét megadással. Benedek Elek
7. Adok és adok. Mindent, ami kedves neki, ami jólesik neki, amire szüksége van. Az Istennek is szüksége van valamire. Mire? Arra, hogy szeresd. Müller Péter
8. Ember, a világ két kezedtől sír, egyikkel a kerted ásod, másikkal a sírt. A másik, tudod, bőven várhat rád, építsd a kertet hát tovább, s közben a Mindent jól vigyázd! Révész Sándor
9. A jóság soknak elviselhetetlen, elismerni, hogy ember az a másik, a jégverés csak kárt tehet a kertben, de az esőtől mag fakad, virág nyit. S te így növelsz: esőveréssel engem, kérlelhetetlen, komoly szeretetben. Baranyi Ferenc
10. A mezőt senki sem kéri, hogy füvet, galagonyát, csipkebogyót, pipacsot és búzát teremjen, mégis bőkezûen megterít mindenkinek. A mező meghálálja a napfényt meg az esőcseppeket, és gondoskodik az élőlényekről. Akkor vagy jó, ha te is olyanná válsz, mint a mező: vigyázol mindenre, ami él - legyen az bogár, madár, állat, növény vagy ember. Boldizsár Ildikó