Van egy pillanat, amikor te döntesz! Beleszeretni valakibe egy "pillanat mûve", de ebben a pillanatban te döntesz! És ugyanez van a megkívánásnál, a kísértéseknél, az első ciginél, narkónál, italnál, de még a dühbe gurulásnál is: belemenjek, vagy sem? Ez a másodperc a tied! Még szabad vagy. De ha már döntöttél: nem! Ha már "fészket vertek benned a vágyak s ott szaporodnak", azért már felelsz. És amilyen könnyû belemenni, annyira nehéz kijönni.

Kapcsolódó idézetek

1. Nem igaz, hogy csak úgy szerelembe esünk. Valójában mindig van egy pillanat, amikor még dönthetünk. Egyszerû neurokémiai folyamat. Ha hat rád valaki, hajlamos vagy arra koncentrálni, ami szerethető az illetőben, és utána csak azt fogod belőle érzékelni. Ezért ha valakit nem akarsz elhagyni, egyszerûen csak rá kell szoktatnod magad, hogy azokra a tulajdonságaira összpontosíts, amiket szeretsz benne. Vass Virág
2. Attól tartok, téged akarlak szeretni. Így döntöttem. És miért ne lehetne villámcsapásszerûen beleszeretni valakibe? Sokkal időigényesebb, hogy kiábránduljunk belőle. Vavyan Fable
3. Ellentétben a közfelfogással, a szerelem nem olyasvalami, amibe tehetetlenül "beleesünk". Nem "ránk szakad". (...) Mindig van egy semleges pont, ahol az ember engedélyt ad magának arra, hogy szeressen vagy ne szeressen. (...) Ez a pillanat, amikor még dönthetünk. Müller Péter
4. Nem szerelembe lépsz, hanem szerelembe esel! Eszelősen. Tudod milyen az, amikor frankón belezúgsz valakibe? Tudod? Hát szószerint beledöglesz, mérgező, halálos.
5. Az élet során többször szerelmes lesz az ember. Még egy tartós kapcsolatban is újra meg újra azt élik át a pár tagjai, hogy hol az egyik, hol a másik szeret bele valakibe. Egyszerûen ez a helyzet. Valakibe beleszeretni nem döntés kérdése. Inkább olyasmi, ami tudattalan mechanizmusok révén egyszer csak megtörténik, és többnyire nem lehet megtalálni az okát. A szerelem egyszerûen csak megesik az emberrel, tehát nem egy döntés alapján születik meg. Alfons Vansteenwegen
6. Rendszeresen őrlődünk különböző döntések között. Szabad választást akarunk, aztán választástól való szabadságot. A választás szabadsága először izgalmas, de egy idő után kimerítő is lehet, csapdában vergődünk és nem látjuk a kiutat. Ha szerencséd van, találsz valakit, aki elkap, mikor kiszabadulsz a csapdából, de a legtöbbször nem ilyen könnyû. Van, aki a titkai foglya és szeretne helyesen dönteni, mások a vágyaik és ambícióik csapdájában vergődnek.
7. Ha szeretsz, ha igazán szeretsz, ha azt akarod, hogy várjak rád, hogy ne utáljalak meg, nem hagyhatsz a bizonytalanságban. Ha várnom kell egy börtönbe zárt emberre, tudni akarom, hogy miért kell várnom. Nem neked, nekem kell eldöntenem, hogy az maradtál-e, akit szeretek, vagy más lettél. Az ítélkezés joga az enyém. Berkesi András
8. Van, hogy zuhanni kezdesz. Beleesel valakibe, akibe nem kellene. Belehullsz, mint egy örvénybe, akkor is, ha nem akarod. Mert nem az akaratodon vagy a szándékodon múlik, és még csak azon sem, hogy a kérdéses személy hozzád való-e. Talán inkább a feromonokhoz van köze az egésznek, olyasvalamihez, ami illékony és megfoghatatlan, mégis valóságos. Eva García Sáenz de Urturi
9. Egyszer eljön az idő, amikor fontos döntésre kényszerülünk. Lehet az szakmai vagy magánéleti, végül minden az elkötelezettségen múlik. És a lényeg, hogy közben megszerezz mindent, amit akarsz, és kimutasd az érzelmeidet.
10. Igenis vannak helyzetek, amikor dönteni kell. Oda kell állni az egyik oldalra, és vállalni kell a következményeket. Elválsz vagy nem, szereted vagy nem, megcsalod vagy nem, átvered vagy nem. Mert a valóság szubjektív, és a döntésed lesz a realitás. Nikodém Vanda