Ugrás a tartalomra
Van, hogy zuhanni kezdesz. Beleesel valakibe, akibe nem kellene. Belehullsz, mint egy örvénybe, akkor is, ha nem akarod. Mert nem az akaratodon vagy a szándékodon múlik, és még csak azon sem, hogy a kérdéses személy hozzád való-e. Talán inkább a feromonokhoz van köze az egésznek, olyasvalamihez, ami illékony és megfoghatatlan, mégis valóságos.
Kapcsolódó idézetek
-
Mint mikor valami meglibben a gyomor és mellkas között, akár egy zászló, amit végül letép a vihar, ilyen szerelembe esni valakivel. Mikor valaki ránk néz, vagy a napok az első csók után, mikor az egész még mindig a felfoghatatlan közös titok része. Hogy akarsz engem. Igazi veszélyt jelent ez a fajta sérülékenység.
Fredrik Backman
-
Van, aki mellett nem tudsz elmenni. Képtelenség. Meglátod, és egyszerûen érzed, hogy köze van hozzád. Nem tudod a hogyant, csak érzed: azt, hogy a tiéd, hogy hozzád tartozik, bele az életedbe. Nem kell keresni a pillanatokat, jönnek azok maguktól. Beszáguldanak az életünkbe és szebbé teszik azt.
Oravecz Nóra
-
Ami az emberben igazán sérülhet, az nem is ő maga, hanem inkább az elképzelései vagy az álmai vagy a vágyai. Sokszor szeretjük halhatatlannak érezni meg hinni magunkat, de egy olyan fordulatnál, mint például nekem a betegség volt, kiderül, hogy ez nem igaz, és nagyon visszahúz a földre: érzed a halhatatlanságod helyett a mulandóságodat, érzed a butaságodat, érzed, hogy mennyire elszámoltad magad, és ez azért nagyban hozzásegít ahhoz, hogy megjelenjen az alázat.
-
Ne keverd össze a kötődést a barátsággal. A barátság mulandó, eltûnik, a kötődés viszont a lelkedet köti a másikéhoz. Ezért szeretnél minél több időt tölteni vele, mert érzed, hogy többé tesz, erősít, feltölt. Többnek érzed magad már attól is, hogy ott van az életedben. Onnantól meg nincs lehetetlen.
Oravecz Nóra
-
Valami, aminek, ha tetszik, ha nem,
a része vagy, feltartóztathatatlanul és egyre
sebesebben száguld a kikerülhetetlen felé.
Próbáld meg a szabályaid (mértékeid?) közt
tartani, rendezni legalább a saját
gondolataidat, érzéseidet, képzeletedet,
önuralommal, tiszta fehérnemûben
várni a várhatatlant.
Bertók László
-
Változás. Olykor észre sem veszed. Olykor egyszer csak fejbe vág. És olykor átfordulsz a sarkon, és valahogy más emberre ismersz magadban, és a világ sem olyan már, mint előtte volt.
-
A véletlen azt jelenti, hogy nem véled, nem gondolsz rá, mégis megtörténik. Tehát rajtad kívül álló tényezők okozzák. Igen, ezek azok a bizonyos összefüggések. Ezeknek meg kell történniük azért, hogy továbbléphess. Hú, ez nagyon bonyolult - mondod -, és igazad van, de csak azért, mert meg akarod érteni. Ne akard megérteni, csak fogadd el! Minden, ami történik, okkal történik veled. Ha nyitott vagy a történésekre, semmi nem válik ártalmadra.
Berente Ági
-
Nem szerelembe lépsz, hanem szerelembe esel! Eszelősen. Tudod milyen az, amikor frankón belezúgsz valakibe? Tudod? Hát szószerint beledöglesz, mérgező, halálos.
-
Hogy csaphat le az emberre ilyen hirtelen? Hogy toppanhat be csak úgy, se szó, se beszéd, minden előzetes figyelmeztetés, értesítés nélkül? Nem lassan, fokozatosan, ráérősen kellene inkább elhatalmasodnia, hogy amikor eljön a pillanat, s az ember rádöbben: "szerelmes vagyok", legalább tudja - vagy azt higgye, hogy tudja -, kit és mit szeret egyáltalán? Hogy lehet az, hogy egyetlen mozdulattól, egy ismerősen koppanó lépéstől, egy homokba hulló hajtincs árnyékától máris hömpölyögve áradnak-apadnak a szív hullámai?
Ahdaf Soueif
-
Kezdetben az ember nem veszi észre, hogy valaki másnak az alávetettjévé válik. Találkozik valakivel, és egy lesz vele, összeolvad az ízlésük és a személyiségük, mígnem azt érzi, hogy együtt legyőzhetetlenek. Kezdi kerülni a nézeteltéréseket, s közben a személyisége lassacskán feloldódik abban a törekvésben, hogy a másik kedvében járjon. Elvész a másikban.