Van, hogy hitetlenkedők, van, hogy lelkesítők vesznek körbe. De mi magunk alkotjuk meg a valóságunkat. Nincs más dolgunk, mint bátran elindulni a boldogság földjére vagy a sikerek országába: oda, ahová csak a szívünk vágyik. (...) Mi magunk vagyunk a teremtők: minden úgy lesz, ahogy mi megálmodjuk magunknak. Az a fontos, hogy hagyjuk szabadon szárnyalni a szívünket, a lelkünket, hiszen csak így lehetünk önmagunk.

Kapcsolódó idézetek

1. Mi magunk formáljuk, alakítjuk a sorsunkat és az országunk sorsát. Ha a sok rossz helyett szeretettel töltjük meg a lelkünket, szerető emberekké válunk. Ha lelkileg kiegyensúlyozott, boldog közösség él egy országban, akkor az egy szerető és szerethető országgá válik. Márki-Zay Péter
2. - Mi az igazság? - A hitünket önmagunkba fektetjük. Olyannak látjuk a világot, amilyen, és reméljük, hogy egy nap az egész emberiség láthatja talán ugyanígy. - Mi a világunk akkor? - Egy illúzió, aminek vagy behódolunk - mint a legtöbben teszik - vagy amin felülemelkedünk. - Mit jelent felülemelkedni? - Észrevenni, hogy semmi sem igaz, és minden megengedett. A törvények nem a mennyeiségből erednek, hanem indítékból. Most már értem, hogy a hitvallásunk nem arra szólít fel, hogy szabadok, hanem arra, hogy bölcsek legyünk.
3. Az ember maga alkotja meg útját. Az én dolgom, hogy megtegyem a mindenkori következő lépést. Az én dolgom, hogy tanuljak szeretni, megbocsátani, és ne ítéljek. Fogadjam el a világot olyannak, amilyen, higgyek a mosolyban, a vigaszban, az odafordulásban, a segítségnyújtásban. Higgyek önmagamban és egy jobb világban.
4. Mindenki máshoz ért, más talentumot kapott. És ezzel tudunk mi is alkotni. Teremteni. Újat adni a világhoz. De ehhez kell az a valami, amiről nem is tudjuk, hol van bennünk. Hol van a szépségek meglátásának, a lelket erősítő gondolatok megfogalmazásának, vagy egy szép dallam megkomponálásának képessége? Nem tudjuk. Valahol bennünk. És ez a helyszín a legfontosabb. A többi már csak díszlet. Csitáry-Hock Tamás
5. Azok vagyunk, akinek gondoljuk magunkat. Mindaz, ami vagyunk, a gondolatainkból születik. Gondolatainkkal építjük fel a világot. Buddha
6. Mindenki maga irányítja sorsát; mi magunknak kell megteremtenünk boldogságunk okait. Csak mi tartozunk ezért felelősséggel, senki más. Tendzin Gjaco
7. A világban van remény (...), de ezt nem csak úgy kapjuk (...). Ami remény van, azt mind magunknak kell előteremteni.
8. Mindenki maga választja meg fejlődésének útját. Szabad akaratunkkal és a rendelkezésünkre álló erővel bármit kezdhetünk. Szabadon alkothatunk, és alkotásaink által kifejezhetjük belső értékeinket. Lehetőségünk nyílik arra, hogy segítsük és támogassuk embertársainkat, rokonainkat, barátainkat. Ugyanazt az erőt használjuk akkor is, amikor rombolunk. Tönkretehetjük mások alkotását, letörölhetjük arcukról a mosolyt, testileg és lelkileg bántalmazhatjuk. (...) Bármire használjuk is a rendelkezésünkre álló erőt, egyvalami biztos: mindig van egy célunk, még akkor is, ha ez esetleg nem tudatosodik bennünk. Balogh Béla
9. Ne féljünk attól, hogy nem jól csinálunk valamit, vagy nem vagyunk elég jók! Az ilyen jellegû félelem teljesen alaptalan. Az élet nem arról szól, hogy mindent jól csináljunk, megtaláljuk a helyes választ a nagy kérdésekre (vagy akár a kicsikre), elolvassuk az összes arra érdemes könyvet, elvégezzük a megfelelő tanfolyamokat, vagy mesterektől tanuljunk. Ahogyan arról sem, hogy voltak-e mély, spirituális élményeink, sikerült-e módosult tudatállapotba kerülnünk, vagy tömegek spirituális guruja voltunk-e. (...) Az egyetlen dolog, ami számít, hogy hagyjuk magunkat annak lenni, akit vagyunk! Ilyen egyszerû! Legyünk önmagunk - az igazi, valódi énünk! Legyünk a szeretet, ami vagyunk. Ragyogjon a fényünk a lehető legfényesebben! És amíg tart, ne felejtsük el élvezni az utazást, és jól érezni - nagyon jól erezni magunkat! Anita Moorjani
10. A gondolatainkat a legegyszerûbb irányítani. Ha a hülyeségre van eszünk, akkor a jóra is, és ha a negatív mondatok el tudják hagyni a szánkat, akkor a pozitívak is. Csak akaraterő kell hozzá. Minden a fejünkben és a lelkünkben van; mindenki a saját életéért, a cselekedeteiért, a saját világáért felel, amit maga teremt. Mert mi teremtjük meg a körülményeinket.