Végső soron nem különbözhetnek túlságosan (...) az ösztönök (...). Az összes az állati énünkből ered.

Kapcsolódó idézetek

1. A tudaton kívül minden merő állatias bennünk. És nem egy ember örömében, szomorúságában, mosolyában, szenvedélyeiben, világnézetében, nagylelkûségében, szerelmében, megértésében, gyöngédségében az állatias ösztönöknek enged. Camil Petrescu
2. Az ember nem akármilyen teremtmény, nemcsak ésszel, hanem az állatok ösztönével is rendelkezik. S az ösztön nem csal. Isten tudja, hogyan és miképpen, a lelkünk mélyén, a zsigereinkben, a bőrünkben, az agyunkban rejtőzik ez az ösztön. S el sem lehet mondani, hányszor és miképpen jelentkezik.
3. Önzőek vagyunk és elemi állati ösztönök munkálnak bennünk, köszönhető az agyunknak. Olyasmit is próbálunk megvalósítani, ami egy fokkal jobb a tiszta gonoszságnál.
4. Az érzelmek (...) ösztönös programokat irányítanak, és így létfontosságúak minden állatfaj számára, ezért is vannak jelen kisebb-nagyobb mértékû intenzitással valamennyinél. Peter Wohlleben
5. Gyakorlatilag minden, ami kiemeli az embert az állatvilágból - a beszéd, a gondolkodás, a szeretet és a gyûlölet -, egymáshoz fûződő kapcsolataink terméke. Ruby Wax
6. A cselekedeteinket irányító késztetések beíródtak legbelsőbb struktúráinkba - mint emlősnek, vadásznak, társas lénynek: az értelem megvilágítja ezeket a kapcsolatokat, de azoknak nem az értelem a forrásuk. Elsődlegesen nem eszes lények vagyunk. Azzá talán csak válhatunk, többé-kevésbé, másodlagosan. Első fokon az életösztön hajt bennünket, az éhség, a szeretni vágyás, az az ösztön, hogy megtaláljuk helyünket egy emberi közösségben... a második szint még csak nem is létezik az első nélkül. Az ész dönt az ösztönök között, de úgy, hogy magukat az ösztönöket használja a döntéshozatal elsődleges kritériumaként. Carlo Rovelli
7. Néhány ösztön közös az embernél és a magasabb rendû állatoknál, különösen a főemlősöknél. Valamennyiüknek azonosak az érzékei, ösztönös megérzései, hasonlóak a szenvedélyeik, érzelmeik és indulataik, sőt a bonyolultabb indulataik is, például a féltékenység, a gyanakvás, a vetélkedés, a hála és a nagylelkûség; mind csalnak és bosszúállók; gyakran fogékonyak a nevetséges iránt és van humorérzékük, csodálkoznak, kíváncsiak és ugyanazok a képességeik vannak az utánzásra, figyelemre, megfontolásra, választásra, emlékezésre, képzeletre, eszmetársításokra és gondolkodásra, bár nagyon különböző fokon. Értelmi szempontból ugyanannak a fajnak az egyedei között is megtalálható minden fokozat a teljes gyöngeelméjûségtől a kiválóságig. Mind hajlamos az elmebajra, noha az állatok sokkal kevésbé, mint az ember. Charles Darwin
8. Minden élő úgy jön a világra, hogy nem akarta. Az állat is, az ember is. De az ember abban különbözik az állattól, hogy gondolkodhat, és gondolatainak megfelelően cselekedhet. Megszüntetheti azt az állapotot, amelybe akarata ellenére kényszerült. Megszüntetheti az életét. Szilvási Lajos
9. Csodálatos dolog az ösztön. (...) Sem megmagyarázni, sem figyelmen kívül hagyni nem lehet. Agatha Christie
10. Az érzelmek általában nem a semmiből jönnek. Minden az alapozáson múlik.