Téma
Döntés idézetek
-
A járványhelyzet kihozta az összes gondolkodási, érvelési hibát az emberekből egyéni és közösségi szinten, aminek nem lett volna szabad megtörténnie egy egészségesen mûködő 21. századi társadalomban. Az addig rendben van, hogy az információ hiánya fontos eleme lehet a téves álláspontok kialakulásának, de láthatóan a helyes információk megléte és hozzáférhetősége nem garancia a megfelelő gondolkodásra. Sőt, a helyes információkat és az arra épülő érvelést egyszerûen lemossa a prekoncepciókra, gondolkodási és érvelési hibákra épülő narratíva. Egyszerûen az az üzenet győz, ami egyszerûbb és az adott személynek érzelmileg (!) jobban megfogható.
-
A hozzád közzel állók általában azt várják, hogy hozz döntést, aztán ragaszkodj hozzá. Azt akarják, hogy nyomkövető rakéta legyél, amelyik kitûz egy célt, és fáradhatatlanul küzd, hogy elérje. De a dolgok nem ilyen egyszerûek. A legtöbb ember sokszor változtat állást, mielőtt megtalálja a készségeinek és érdeklődésének legjobban megfelelőt. (...) Folyamatosan kísérletezni kell, sok mindent ki kell próbálni, mire rájössz, mi az, ami mûködik. Ha túl korán találsz rá a saját utadra, valószínûleg rossz irányban fogsz haladni. Tina Seelig
-
Valamennyien képesek vagyunk arra, hogy úgy nagyjából megítéljük, milyen napszakban is vagyunk, hogy reggel van-e vagy dél, esetleg késő délután vagy már este, érted, nem kell gondolkodnunk rajta, anélkül is tudjuk, és ehhez nincs szükségünk mérőmûszerekre, napórára vagy homokórára, karórára vagy faliórára. De ha megbeszélésre kell rohannod, vagy el kell érned a vonatot, ha pontos időre kell ott lenned bizonyos meghatározott helyen, akkor már gondolkodnod kell, és ki kell találnod azokat az eszközöket, amelyek a segítségedre lehetnek abban, hogy pontos légy. Azt hiszem, az élettel szembeni magatartásunk is ehhez hasonló. Hol boldogok vagyunk, hol meg boldogtalanok, haragszunk valamiért vagy neheztelünk valakire, tetszik nekünk valami vagy valaki, esetleg éppen fordítva: ki nem állhatjuk. Agatha Christie
-
Nagyon sajátos kérdés, hogy a veszély milyen erkölcsi hatást gyakorol az egyénre, ám egyet saját tapasztalatomból megállapíthatok: ha az ember hegymászás közben egy veszélyes ponthoz érkezik, s nem vállalván a kockázatot, előtte visszafordul, lehet, hogy nagyon bölcsen cselekszik, de a jellemének árt vele.
-
Egy ideális világban egy adott témára vonatkozóan a lehető legtöbb perspektíva begyûjtésének képessége rendkívül értékes lenne saját véleményeink kialakításának elősegítéséhez. Sajnos ez ritkán alakul így a valós világban. Helyette az történik, hogy hajlamosak vagyunk keresni egy maroknyi forrást, amivel azonosulni tudunk, majd ezeknek a forrásoknak túlzott befolyást engedünk saját gondolkodásunk és döntéshozatalunk fölött. Ennek a folyamatnak során a kritikus gondolkodáshoz és hatékony érveléshez használt "izmok" elcsökevényesednek. Jim Kwik
-
Elhiszem, hogy mindent tudni akarsz, csakhogy a tudáshoz tettek kellenek. (...) Először is döntened kell... ki kell találnod azt, hogy melyik irányban haladsz tovább. Mész tovább az ismeretlen úton, vagy megállsz ezen a ponton. Ha maradsz, ahol vagy, mostantól azt fogod látni, amit látni akarsz, bármit is ábrázoljon a kép, de ha folytatod az utadat, ki tudja, mikor tudod meg, mi van rajta.
-
Minden vagyok, attól függően, épp mit csinálok. Most épp teaivó, de színész, könyvkiadó, vagy vállalkozó, rendező, ember, férfi, gyerek, hülye, bölcs, stb. De ezek szerepek. Lássuk ezeket meg! Ezek mind nem azok, amik mi igazából vagyunk, csak szerepek! És ha a szerepekkel azonosítom magam, az egy egyenes út a majdani fajdalomhoz, mert azok egyszer megszakadnak, és változnak.
-
Lesznek időszakok az életben, amikor (...) a saját világod Császárává kell válnod. Keretek között mûködnöd, és betartanod bizonyos törvényeket, hogy megvédd saját magad és másokat. Lesznek olyan időszakok is, amikor Bolond lehetsz, és ösztönösen, gondolkodás nélkül cselekedhetsz. A lecke abban rejlik, hogy megtanuld, melyik szerepet kell játszanod az adott pillanatban.
-
Van az úgy, hogy az ember előtt letérdel a fehér elefánt, azaz eljön egy olyan pillanat, amikor valaminek az elvetése vagy elfogadása évtizedekre, esetleg örökre megszab az életünkben valamit, ritkán térdel le a fehér elefánt, de akkor helyesen kell dönteni, különben ég tudja, meddig kell várni, míg ismét arra jár, ahol mi vagyunk. Szabó Magda
-
A legnehezebb megtalálni a helyes irányt, hiszen legszívesebben az ismert ösvényen tennénk meg az utat, kibekkelnénk a szituációt, és nem csak erre vágyunk, de ezt is tesszük. A megúszásra hajtva meg is úszunk. Ideig-óráig. Aztán jön a lavina, és elsöpör mindent, ami az útjába kerül, mi pedig általában későn vesszük észre, hogy óriási a baj, hogy könnyen belehalhatunk.