Téma
Férfiak idézetek
-
Nagyon sokat tanultam a macskáimtól. Hogy mindenkinek kell egy élettér, de kell kapcsolat is. A kettő között egyensúlyozunk. Õk mindig világosan kifejezték, ha éppen több tér kell, vagy ha éppen több érintés. Az igényeket kommunikálni: ezt tanultam meg legelőször tőlük. És akkor nincs sértődés, nincs csalódottság, csak egyensúly van.
-
Mi a rendes? Mi normális? Én lennék az, a szingapúri szállodai szobában fekvőtámaszozó magyar, aki próbálja nem felborítani a sanghaji otthonában kialakított rendet? Vagy a rádióban megszólaló úr, aki naponta beül a kocsiba, fél óra alatt beér az irodába, vacsora után pedig a gyerekekkel focizik, bélyeget gyûjt vagy pasziánszozik az interneten? Nekem úgy tûnik, felesleges egymásra erőltetnünk napirendünket, szokásainkat, nézőpontunkat. Õt valószínûleg ugyanúgy fárasztanák az én hétköznapjaim, mint ahogyan engem könnyesre untatnának az övéi. Ösztöneinket nem választhatjuk és változtathatjuk meg, a minket körülölelő rendet viszont nagyon is.
-
Aki annyira korlátozza saját magát, hogy nem mer megkockáztatni egy apró kuncogást sem egy olyan poénon, amit esetleg mások nem találnak viccesnek, illetve aki nem meri megosztani, mit gondol a világról, mert attól fél, hogy mások nem értenek majd egyet vele, iszonyatosan unalmas emberré válik. Michael Schur
-
Mióta csak megszülettem, elfoglaltam és lefogtam egy másik embernek, az anyámnak az egész életét. Mikor még kicsiny voltam, maga öltöztetett, ő fürdetett meg este és míg el nem aludtam, ruhástul mellém dőlve a kis ágyamba suttogott, mesélt és dalolt nekem. (...) Azt hittem, hogy ő egészen és csupán ennyi, - nincs rajtam kívül más élete, vagy vágya vagy joga. Énnekem nem maradt adósom soha egy jó szóval, egy karácsonyi aranydióval sem; azt hittem, követelhetem, hogy az én kedvemért ne élje az önmaga életét. Kaffka Margit