Halász idézetek

Egy ács felépíthet egy házat, felépíthet egy falut, de még a legügyesebb ács sem építhet fel egymaga egy egész várost. A tengerész átkel az óceánon, távoli földeket ismer meg, jeges partokra lép ki (...). De még a leghíresebb kapitány sem képes bejárni minden szigetet, áthajózni minden tengeren. A tehetségtelen, lusta ember panaszkodik, hogy elment mellette az élet... fiatalon nehéz gyerekkorára panaszkodik, érett korában nehéz ifjúságára, öregen pedig szomorú felnőttkorára. De te mire panaszkodsz (...)? Száz élet kellene? Ezer? Millió? Szergej Vasziljevics Lukjanyenko

Amikor az ember tudja, hogy mit keres, valahogy még nehezebb lesz megtalálni azoknak a dolgoknak a tengerében, amiket nem keres. Linda Green

A trópusokon élők nem előzik meg a betegséget, hanem megpróbálják túlélni. Felkészülnek rá, mint az elkerülhetetlenre.

A természet törvényei mûködnek: vadász és zsákmány, az élet és a halál örök körforgása. (...) Olyat viszont soha nem látni, hogy a hal hálából megcsókolná a sast. Ilyet aztán tényleg sose látni! Stephenie Meyer

Valahányszor horgászni megyek, nagy horgot használok, hogy a hal, amit nem fogok ki, nagy legyen. Szent-Györgyi Albert

Néhány ember azért született, hogy a folyó partján üldögéljen. Néhányan azért, hogy megcsaphassa őket a villám. Néhányuknak jó érzéke van a zenéhez. Vannak, akik mûvészek. Vannak, akik úsznak. Vannak, akik értenek a gombokhoz. Néhányan színészek. Néhányan pedig anyák. És vannak, akik táncolnak.

A felhő részben az alatta elterülő domborzat égi képe, igyekszik az alatta levő világnak megfelelni, mint ahogy az ilyesmi valóban jórészt az ott uralkodó fizikai viszonyoknak, a talaj vagy éppen a tengervíz hőmérsékletének, a páratartalomnak a függvénye. És a képzeleté, amikor társítani próbálom őket. Bodor Ádám

Volt időszak, amikor állandóan olyan történeteket hallgattam, amelyek az elszántságról szólnak. Volt, amikor csak azért éltem, mert élnem kellett. De most azért élek, mert HARCOS vagyok, és azt akarom, hogy egy napon ott lehessek az Õ társaságában, akiért annyit harcoltam. John Bunyan

Mindennap harcolunk a hullámok ellen, néha veszítünk, néha nyerünk. Néha a hullámok pontosan tudják, hová kell mennünk, és néha a hullámok a köveknek löknek.

Azt hiszem, azért megyünk a Holdra, mert az ember szereti a kihívásokat. Természeténél fogva a lényének a része ez a vonás... éppen olyan magától értetődő, mint hogy a lazac árral szemben úszik. Neil Alden Armstrong

A természet szigorú tanár. Aki nem elővigyázatos és nem alkalmazkodik, annak szenvednie kell. Peter Wohlleben

Még a legerősebb embernek is fel kell adnia idővel a hiábavaló küzdelmet, hogy a folyó kivigye a partra. Haza. Joanne Harris

Néha türelmesnek kell lenned, hogy elérhesd a céljaidat.

A tenger olyan (...), akár egy szeszélyes nő: soha nem lehetett tudni, mikor ereszti haragját a közelében levőkre, hogy aztán - mintha mi sem történt volna -, megbékéljen.

A víz alatt, a víz alatt a létezés csodás: van élelem bőségesen, s nincs vízkorlátozás. A víz alatt csak egy a gond: a levegő kevés, de esküszöm, csupán az első öt perc a nehéz. Koncz Zsuzsa

Törékeny jégen járunk. a mélység már vár, elnyel az ár. Egymáshoz ritkán szólunk, hajsza van csak, megállni kár.

Jobb, ha az ember nem kifulladva érkezik meg öt óra késéssel, hanem ugyan öt óra és pár extra perc késéssel, de győzedelmesen és nyugodtan. Douglas Adams

Minden teremtmény természetes törekvésével nyugalmat keres. Akár tudják, akár nem, mégiscsak ezt tanúsítják munkáikkal. A követ nem fosztja meg semmi mozgáshajlamától, hogy állandóan a föld felé törekedjen: mindaddig, amíg a földön nem fekszik. Éppígy viselkedik a tûz: felfelé törekszik. Minden egyes teremtmény keresi a maga természetadta helyét. Eckhart mester

Szélcsendes, nyugodt időben minden főhivatalnok azt hiszi, hogy a hatáskörébe tartozó népességet csakis az ő erőfeszítései tartják mozgásban, és minden főhivatalnok éppen nélkülözhetetlenségének e tudatában látja fáradozásának, erőfeszítéseinek legjobb jutalmát. Világos, hogy mindaddig, amíg nyugodt a történelem tengere, a főhivatalnok, aki korhadt ladikját a nép hajójához csáklyázza - tehát őt mozgatják -, szükségképpen úgy érzi, hogy az ő erőfeszítése mozgatja a hajót, amelybe belekapaszkodott. De támadjon csak vihar, háborogjon csak a tenger, mozduljon csak meg maga a hajó, akkor már nem lehet tévedni. A hatalmas hajó megy a maga útján, mindentől függetlenül, a csáklya már nem éri el az útnak eredt hajót, és a főhivatalnok - az erő forrása, a hatalom birtokosa helyett immár csak jelentéktelen, haszontalan és gyenge ember. Lev Tolsztoj

Bámulok a távozó hajó után. Nem ugorhatok a tengerbe, szép a világ. Nem sírhatok, hisz férfi vagyok. Orhan Veli Kanik