Harag idézetek

A bocsánatkérés forrása a fájdalom. Gary Chapman

Rendet sem tudott tartani - mert ehhez parancsolni kellett volna a tárgyaknak. Csak rendet csinálni tudott: amikor a hangulatának pillanatnyilag rend kellett. S mert különös természetét nem tudta össze nem vetni a világéval, szenvedett a rendet tartani nem tudástól: úgy érezte, mindig minden kifolyik az ujjai között. Kifolynak a szavak, a tárgyak, az érzelmek is talán. Bodor Pál

Megfordulni, megmarkolni a két vállát, reccsenjen a csontja, kiáltson kínjában, torzuljon el a szép szomorú arca, rokkanjon meg rémületében... Fájdalmat okozni neki, hogy attól törjön meg, fogja föl, értse meg, nem mehet el. Szilvási Lajos

Láttalak álmomban, harag ült szép homlokod élén S egy csókom haragod fellegit elzavará. Vörösmarty Mihály

Ha ölsz, előbb-utóbb téged is megölnek. A gyûlölet hozza elő ezt az okot és a következményét is. Egy csatában mindkét oldalon vannak halottak, sebesültek és fájdalom is.

Ha valamivel nem vagy megelégedve, mondd meg nyíltan. De békétlen ne légy miatta. A békétlenség izgágává teszi az embert és az izgága emberek olyanok (...), mint a darazsak: egyetlen képességük, hogy fullánkjukkal mérges daganatokat okoznak. Wass Albert

Bizonyos szempontból az efféle veszekedés olyan volt, mint a mágiahasználat. Az ember csak kimondott pár egyszerû szót, és azok megváltoztatták az egész világmindenséget. Puszta szavakkal tudott ártani, sebeket ejteni és fájdalmat okozni, könnyhullást előidézni, elûzni másokat, javítani a közérzetén, vagy rontani az egész életén.

Õ nem ember (...), és nincs joga irgalomra. Neki adtam a szívemet, ő elvette, összetörte, s engem félholtan dobott el magától. Szívével érez az ember(...), s mivel ő összetörte az enyémet, nem tudok érezni semmit irányába. Emily Bronte

Az érzelmek se nem racionálisak, se nem irracionálisak: vannak, és nehéz őket elnyomni.

Nincs vigasz a dühben. A düh emészti a lelket, míg már nem is marad lélek.

A mély érzés erős béklyó, nem egykönnyen lehet szabadulni belőle.

Suttogod szép szavaid, szédület árja sodor, sziszegve lobban a láng. Ara Rauch

Az ember nem mindig tudja, mit beszél, mikor dühös. Fredrik Backman

Jaj azon nemzetnek, melynél a nép tömegét, vagy a hatalmasok kebelét fanatizmus foglalta el; dúlva van ott a nemzet boldogsága, gyûlölség a jelszó, s az üldözőknek léptein vérnyomok támadnak. Deák Ferenc

A düh olyan, mint egy horgony, nem enged továbblépni. Abby Fabiaschi

A féltékenység ravasz dolog. Néha úgy el lehet leplezni, hogy senki föl sem tételezné (...). Ám félelmetes erő tud lenni... nagyon is félelmetes. Agatha Christie

Tudom, hogy gyakran bosszankodsz miattam (...). Akármit csinálok vagy mondok, feldühít. Nem tudom, miért van ez így, hiszen annyira igyekszem a kedvedre tenni; de mégis hiszem, hogy valami igazit jelentek neked. Az ember nem dühös olyanokra, akik nem számítanak. Agatha Christie

A káromkodó nyelvét az ördögnek kölcsönzi, az ördög viszont neki adja szellemét és dühét. Liguori Szent Alfonz

A részvét (...) sokszor sértő. Attól függ, kitől ered. Az ember sokszor hajlamos a részvétet kereken kikérni magának. De az ilyenfajta bántó részvét csak kemény, önző szívekben fogamzik meg, valami megvetéssel vegyes érzés azok iránt, akik bizonyos megérdemelt szenvedéseken vergődtek át. A maga részvéte (...) az a részvét, amely e pillanatban arcán tükröződik, egészen másfajta. Látom, hogy szeme könnyes, érzem, hogy keze remeg, tudom, hogy szíve csordultig tele szánakozással. A maga részvéte, drágám, a szerelem szenvedő szülőanyja: amit most érez irántam, az ennek a fenséges érzelemnek szülési kínja. Elfogadom a részvétét, (...) hadd szülje meg a szerelmet: tárt karokkal várom. Charlotte Bronte

A hét halálos bûn közül a harag talán a legélvezetesebb. Az ember nyalogatja a sebeit, cuppogva csámcsog a régmúlt fájdalmán, összefut a szájában a nyál, ahogy az esetleges jövőbeli keserû találkozásokra gondol, és élvezettel majszolja a kapott és a viszonzásul adott sérelmek minden egyes morzsáját. Mi ez, ha nem egy királyi lakoma? Túl későn veszi csak észre, hogy saját magát falta fel és emésztette meg, és önnön csontváza maradt hátra az asztalon. Frederick Buechner