Téma
Kapcsolatok idézetek
-
Minden újítás, akár gazdasági, akár az egészségügyi ellátást érintő, egy bizonyos sémát követ. Először újítók kis csoportja kipróbálja az újdonságot. Õk befolyásolják a második csoportot, azaz a korai felhasználókat, akik nagyon haladó gondolkodásúak, "terjesztik az igét". Utána pedig csatlakozik hozzájuk a korai többség, majd később mindenki rákap. Servaas Bingé
-
A vírusok (például a HIV) és a szaporodásuk érdekében megfertőzendő sejtek közötti állandó versengés (...) a fegyverkezési versenyhez hasonlítható. Az összes sejt védekezik a vírusok támadása ellen, és az összes vírus rendelkezik bizonyos fegyverekkel, amelyekkel áthatolhatnak a védvonalakon, amelyeket a sejtek továbbfinomítanak és -fejlesztenek, ennek következtében pedig a vírusok is még hatékonyabb eszközöket próbálnak kialakítani. Mindez a sejtszintû védelem további erősödését eredményezi, és ez így zajlik szüntelen körforgásban.
-
Tulajdonképpen a 20. század közepétől kezdve minimálisan vesszük igénybe fizikai funkciók ellátására a testünket, hiszen az elérhető technológia révén vagy nem szükséges mobilisnak lennünk, vagy mobilizációnk megoldható gépek segítségével. Testünket a neoliberális kapitalizmus kolonizálta, így rabjai vagyunk ennek a nem funkcionális, hanem pusztán esztétikai ökoszisztémának.
-
Aki a mai világban akar valamit kapni, annak ki kell nyitni a száját. Az igazi koldusgyerek jobban érti a mesterségét; az utánaszalad a cifra uraknak, hozzájok keni-feni magát piszkos condráival; azok aztán, csak hogy megszabaduljanak tőle, vetnek neki valamit. Az olyan koldus, aki csak sírni tud, meghalhat éhen. Jókai Mór
-
A legkönnyebb másokat okolni a szerencsétlenségünkért. A legkönnyebb megoldás, ha másokat hibáztatunk. Mindig is könnyebb volt a túlvilág felé fordulni, és arról győzködni magunkat, hogy létezik a gonosz ezen a világon, és a világunkon túl. Létezik a gonosz, egy csupasz, undok lény, aki valamennyi szerencsétlenségünkért felelős. A valóság az, hogy a gonosz nem létezik függetlenül önmagában. A gonosz ott lakozik mindenkiben, és csak rajtunk múlik, hogy mennyire engedünk a duruzsolásának.
-
Racionális énünk azt sugallja, hogy döntő helyzetekben a tényekre és észérvekre kell támaszkodnunk. A baj csak az, hogy a jobbik eszünkkel hozott döntéseinket nem váltjuk tettekké, ha ősi ösztöneink rosszat sejtenek és riadót fújnak. Megérzéseink viszont akkor is tettekre sarkallnak, ha szemernyi észérvet sem tudunk felhozni indoklásul. Ideig-óráig erőt vehetünk magunkon annak érdekében, hogy saját vagy mások észérvei alapján lépkedjünk előre az életben, de előbb-utóbb elérünk ahhoz a ponthoz, amikor a siker érdekében valódi eltökéltségre van szükség. Ez pedig vagy zsigerből jön, vagy sehogy.
-
Az életünk negatív, pozitív vagy semleges élmények sora. Ha túl sok mínuszom van, egyszerre csak elkezdem elvárni, valahogy belém idegződik, hogy a következő is biztosan negatív élmény lesz. Persze, ez nem így van, mert minden pillanat más pillanat, de az organizmus mégis elkezdi elvárni, hogy ami megtörtént, az újra jön. Feldmár András
-
Azt mondják, két szív, ha egyszerre dobban, az mindenestül felforgatja a világod. Csak meg kell találnod azt az embert, akinek a szíve ugyanazt a ritmust diktálja, amelyet a tied is. Szerintem ez nem egészen így van. Tény, hogy amikor rátalálsz arra az illetőre, az életed megváltozik. De nem felbolydul. Sokkal inkább... egyszeriben minden a helyére kerül. Kollár Betti