Kapzsiság idézetek

A szenvedélyekben mindig van valami igazságtalan és önérdekû, emiatt veszélyes követni őket, s amikor a legértelmesebbnek látszanak, épp akkor kell a legjobban óvakodnunk tőlük. Francois de La Rochefoucauld

Az össze nem illő dolgok mindig ártalmasak. Aiszóposz

Az az ember, aki nem akarja elfogadni az élettől, hogy az élet nemcsak jóból, hanem rosszból is áll - és nem mer szembenézni azzal, hogy ő miben ludas -, mindig haragudni fog a másikra, mindig a másik lesz a hibás. Valójában a rossz mögött mindig ott van az illető ember saját kiszolgáltatottsága és tehetetlensége, amit önmaga okozott önmagának. Csernus Imre

Az ember végtelen önzésébe minden céljához vezető utat lerövidítene, minden kanyart levágna... nem veszi észre, hogy miközben szorgalmasan észszerûsít, világokat tagad meg, maga is egyre tehetetlenebbé válik.

Az affektus, az erős vágy, a hatalom szenvedélyei, a szerelem, a bosszú, a bírvágy: a moralisták ezeket mind ki akarják oltani, kitépni, "megtisztítani" tőlük a lelket. A logika a következő: a vágyak gyakorta okoznak nagy szerencsétlenséget, bajt, következésképpen gonoszak és elvetendők. Az embernek meg kell szabadulnia tőlük: különben sohasem lesz belőle jó ember... Ez ugyanaz a logika, mint az, hogy: "ha fáj egy végtagod, vágd le". Friedrich Nietzsche

Mi a legviccesebb az emberben? (...) Mindig fordítva gondolkodnak: gyorsan fel akarnak nőni, hogy aztán az elveszett gyermekkor után sóhajtozzanak. Feláldozzák az egészségüket, hogy pénzt keressenek, aztán meg odaadják minden pénzüket, hogy egészségesek legyenek. Annyira sóvárognak a jövő után, hogy nem törődnek a jelennel, így aztán sem a jelent, sem a jövőt nem élik meg. Úgy élnek, mintha soha nem halnának meg, és úgy halnak meg, mintha soha nem éltek volna. Paulo Coelho

Bármi, amiről nem tudsz lemondani, mikor az már nem hasznos számodra többé, hatalmába kerít téged, és ebben a materialista korban óriási számban vagyunk tulajdonunk rabjai. Peace Pilgrim

Az baj, hogy az ember soha nem tud örülni annak, amije van: mindig vékonyabb akar lenni.

Õrültség lehetetlenséget hajszolni; márpedig lehetetlen, hogy a hitvány emberek másképp cselekedjenek. Marcus Aurelius

Az ember mindig éppen arra vágyik legjobban, amit soha, de soha nem kaphat meg. Stephenie Meyer

Nem sokat jelent az, ha az ember mindent megkap. Senki nem tudja, hogy mit akar igazán egészen addig, amíg nem birtokolja azt a valamit egy kis ideig. Mindig vannak olyan emberek, akik csak a birtoklás érzéséért akarnak bizonyos dolgokat.

Minden csorbát kiköszörül, minden sarkot legömbölyít, minden árnyékot elmellőz a fantázia, ez a lelkiismeretlen, mindannyiunknak saját szája íze szerint hazudó... Széchenyi Zsigmond

Végtelen nagy azoknak a kultúrembereknek a száma, akik a gyilkosságtól, vagy vérfertőzéstől visszariadnának, de nem mondanak le kapzsiságuk, erőszakosságuk, féktelen szekszuális vágyaik kielégítéséről, nem mondanak le arról, hogy másokat hazugság, csalás, rágalmazás útján megkárosítsanak, ha közben büntetlenek maradhatnak, és ez valószínûleg sok kultúrkorszakon keresztül mindig így volt. Sigmund Freud

A gonoszság fájának gyökere a kapzsiság és a félelem.

Nem teszi boldoggá az embert, amit birtokolhat. Épp elegen vannak a Földön, akiknek mindenük megvan, és mégsem boldogok.

Elfelejtheti valaki szerelmét, el bosszúját, elvesztett gazdagságát; de múzsáját soha! Visszatér az hozzá, akárhányszor elûzi s gyönyörökkel árasztja el szívét. Jókai Mór

Az ember soha sincs megelégedve sorsával. Tutsek Anna

Szabad és csodálatos lehetne az élet útja, de az utat eltévesztettük. Kapzsiság mérgezi az ember lelkét - gyûlöletbe rekeszti a világot - nyomorúságba és vérontásba masíroztat bennünket. Robogunk, repülünk, mégis kalodába zárjuk magunkat. A gépek, a bőség korszakában még mindig szûkölködünk. A tudás cinizmussá vált, értelmünk rideg, szívtelen. Túl sokat gondolkozunk, és túl keveset érzünk. A gépesítés mellé emberség kellene. A bölcsesség mellé kedvesség és jóság. Ha ez nincs, könyörtelen lesz az élet és mindennek vége.

A külső túlságos bizarrsága mindig a többi teremtmény fölé való kerekedés vágyából fakad, akár a fokozott luxus, akár annak ellenkezője felé hajlik. Szepes Mária

Az emberek tévhitben élnek. Jobbik részüket nem sok idő múltán a földbe szántják, trágyául. A közönségesen muszájnak nevezett, s tévesen sorsnak értelmezett kényszer hatására azzal foglalkoznak, hogy olyan kincseket gyûjtsenek, amelyeket - egy régi könyv szavával élve - megemészt a moly és a rozsda, és tolvajok, latrok martalékává leszen. Bolondság így élni, s erre, ha nem előbb, a végén mindenki rádöbben. Henry David Thoreau