Téma
Katonatiszt idézetek
-
A születésnap tökéletes alkalom arra, hogy köszönetet mondjunk mindazoknak, akiket szeretünk, akik befolyásolták az életünket, akik vízválasztóként tereltek minket, azaz akik miatt azokká lettünk, akik vagyunk. Éppen ideális az idő arra, hogy hálát mondjunk azért, hogy itt lehetünk, hogy évről évre ünnepelhetünk, mert ez azt jelenti, hogy élünk. Kell ennél nagyobb csoda? S talán nincs is megfelelőbb nap arra, hogy őszintén, szívből megáldjuk mindazokat, akik bármilyen értelemben életünk részévé váltak.
-
Albert Einstein mély értelmû megállapítása szerint: "Nem oldhatjuk meg az előttünk tornyosuló problémákat ugyanazon a gondolkodási szinten, ahol létrehoztuk azokat."... Amíg meg nem értjük korlátozott gondolkodásunkat, nem dönthetünk úgy, hogy átalakítjuk azt vagy megváltoztatjuk magunkat... Amikor meg tudjuk látni az új választási lehetőségeket, meg is tudjuk teremteni azokat. De ennek elérése érdekében meg kell változtatnunk korábbi gondolkodásunk, az eredeti lehetőségek létrehozásának szintjét.
-
Talán nem tetszik, de néha fontos, hogy megálljunk egy pillanatra, elvonatkoztassunk a dolgoktól, és lássuk a teljes képet. Valójában rájönni arra, hogy eddig mindent rosszul láttál, felszabadító érzés lehet, és hirtelen észreveszel új perspektívákat, új lehetőségeket, amiket eddig észre sem vettél.
-
Adni a magabiztost, a tévedhetetlent, a győztest és a feddhetetlent, jól ismert viselkedésforma, sokszor és sokaktól látott magatartás. Az ellenkezőjére, az előítéletmentes, őszinte elfogadásra mennyivel kevesebb példánk van! Nem a karitatív jellegû, a szervezett eseményekre és cselekvésformákra gondolok, mint mondjuk a népkonyhák mûködtetése, vagy a karácsonyi szeretetszolgálat, hanem a tragédiákat megelőzni kívánó, spontán emberi gesztusokra.
-
Hatalmas bátorság kell ahhoz, hogy megmondjuk, felvállaljuk, ami belül van. Legtöbbször inkább azt mutatjuk, amire a másik/mások vágynak, amit elvárnak tőlünk. Sőt egy idő után elkezdünk arra vágyni, és azt hisszük, hogy a másik vágya a mi vágyunk is. Ez vegytiszta őrület, hiszen még egy egysejtû organizmus is jobban tudja, hogy mit akar: a fényt keresi, mert tudja, neki arra van szüksége. Az ember számára vajon miért olyan nehéz felvállalni, ami neki jó, ami az ő saját vágya? Feldmár András