Albert Einstein mély értelmû megállapítása szerint: "Nem oldhatjuk meg az előttünk tornyosuló problémákat ugyanazon a gondolkodási szinten, ahol létrehoztuk azokat."... Amíg meg nem értjük korlátozott gondolkodásunkat, nem dönthetünk úgy, hogy átalakítjuk azt vagy megváltoztatjuk magunkat... Amikor meg tudjuk látni az új választási lehetőségeket, meg is tudjuk teremteni azokat. De ennek elérése érdekében meg kell változtatnunk korábbi gondolkodásunk, az eredeti lehetőségek létrehozásának szintjét.

Kapcsolódó idézetek

1. A civilizációhoz szükséges gondolkodás (...) az egyének privilégiuma - vegyük példának a mi Newtonunkat vagy Einsteinünket. A kollektív intelligencia egyszerû redundanciája nem képes kialakítani az emelt szintû gondolkodást - ahogy közülünk, emberek közül százmillió sem lett volna képes, bármennyire erősen töri is a fejét, előállni Newton törvényeivel vagy a relativitáselmélettel. Cixin Liu
2. Nem akadályozhatjuk meg azt, hogy mások gondolatai érintsék értelmünket, de megválogathatjuk, hogy mit fogadunk be és mit utasítunk vissza. Hatnunk kell és hatásokat kell eltûrnünk, de hathatunk jótékonyan vagy károsan, és engedhetjük magunkra hatni a jót vagy a rosszat. Ebben rejlik a választás, mely egyaránt fontos nekünk és az egész világnak: "Jól válassz: mert választásod rövid és mégis végtelen!" Annie Besant
3. Egy problémát nem lehet ugyanazzal a gondolkodásmóddal megoldani, amelyik a gubancot okozta, váltani kell, másképpen nézni, látni, csinálni a dolgokat, hogy az egyén, a társadalom, az egész bolygó súlyos bajaira sikerüljön valahogy megoldást találni. Lángh Júlia
4. Az az ember is, aki azt mondja, hogy nincs Isten, ellentmond egy fontos filozófiai alapelvnek. Õ mint véges értelemmel bíró személy tesz abszolút kijelentést a végtelen természetéről. Ez olyan, mintha azt kérdeznénk, hogy mennyi az emberiség teljes tu­dása. Albert Einstein, a Nobel-díjas fizikus azt mond­ta, hogy az emberiség a teljes tudásnak kevesebb, mint egy százalékát képes felfogni. Ha a teljes tudás­nak csupán egy százalékával rendelkezünk, nem lenne lehetséges Isten számára, hogy a maradék kilencven­kilenc százalékban létezzen?
5. A gondolatok azért léteznek, hogy minél több elénk tornyosuló problémát megoldhassunk. Elsősorban azokat a problémákat nem vagyunk képesek megoldani, amelyeket nem tudunk megfogalmazni, és ezek legnagyobbrészt olyanok, amelyeknek nem vagyunk tudatában. A felmerülő problémák esetén a legalapvetőbb kihívás az, miként tudjuk szavakba (vagy esetenként egyenletekbe) önteni azokat. Ha ezt megoldjuk, képesek vagyunk megtalálni a problémával ütköztethető és a problémát megoldó gondolatokat. Ray Kurzweil
6. A jövőnk a mi kezünkben van. Nem szükségszerû, hogy a jövőben is ugyanolyanok legyünk, mint amilyenek eddig voltunk, vagy ugyanúgy éljük az életünket, mint ahogyan eddig éltünk. Van választásunk, de ahhoz, hogy változtatni tudjunk, először tisztán kell látnunk az eddig kialakított mintákat.
7. Általában túl könnyen megelégszünk az első megoldással. Ahhoz, hogy tovább gondolkodjunk, el kell hinnünk, hogy sokszor van jobb vagy egyszerûbb megoldás is. Edward de Bono
8. Talán olvasta, mit mondott egyszer Einstein. Olyasmit, hogy elzárkózni az élettől - biztosan nagy É-vel gondolta - szóval elzárkózni ettől az Élettől egy áthidalhatatlan belső összeütközés hatására, az ilyesmire csak ritka, kivételesen nemes, erkölcsi felelősséggel telített lelkek képesek. Szilvási Lajos
9. Ahhoz, hogy az ember a gyorsan változó világban meg tudja tartani a helyét, nagyon szabadon kell gondolkodnia. Mindenféle morális, szociális és kulturális kötöttségtől mentesen. És persze abban a tudatban, hogy bár mindent el tudok képzelni, nem mindent csinálok meg. A lényeg az, hogy felismerjem, amit én gondolkodási szabadságnak nevezek: hogy ami az én fejemben van, az nem a valós világ mûködési szabályai szerint létezik, hanem az én szabályaim szerint. A valós világ olyan, amilyen, és én csak kerülgetem a korlátokat, és keresem a kerülőutakat. Csányi Vilmos
10. Az ember rájön, hogy amint megváltoztatja gondolatait a dolgokról és más emberekről, a dolgok és más emberek megváltoznak vele szemben. Radikálisan változtassuk meg gondolatainkat, és el fogunk képedni, milyen hatással lesz életünkre. Az ember nem azt vonzza, amit szeretne, hanem ami rá hasonlít. Az istenség, amely sorsunkat alakítja, mi vagyunk. Saját magunk.