Téma
Katonatiszt idézetek
-
Semmiféle magatartás nem jogosult, mely az emberi renden kívül akar felépíteni egyfajta életrendet és napirendet. Az ember számára a világ dolgainak és a cselekedeteknek addig van csak értelmük, amíg hatni akarnak az emberekre, s együttmûködnek az emberi világgal. Ez az együttmûködés lehet közvetlen és lehet közvetett. De saját érdekből senkinek nincs joga élni, igen, még alkotni sincs joga. Márai Sándor
-
Ha rákeresünk a Google-n a tört szívek megragasztásának módjaira (...), annyi eredményt dob ki a net, hogy mindet valószínûleg legalább egy év alatt lehetne csak elolvasni. Vannak a tanácsok között okésak (írd össze minden utálatos tulajdonságát! Ne félj a nevetéstől! Menj edzőterembe, és izzadd ki magadból!), és vannak borzalmasak (azonnal keress valaki újat! Posztolj magadról és arról az illetőről képeket a közösségi fórumokon, hogy az exed féltékeny legyen! Készíts róla woodoobabát, és gyújtsd fel!). De én igazából tudok egy sokkal jobb kúrát: a zenét.
-
A legtöbb ember azért nem lesz soha igazán sikeres - bár minden képessége meglenne hozzá -, mert nem képes kemény lenni önmagával. Figyelem! Nem az van, hogy az emberek szenvedni nem képesek... az emberek rengeteget szenvednek, és viszonylag jól tûrik. Nem képesek tudatosan vállalt, jól elbírált szenvedést önként magukra venni, a jól felfogott jövőbeli jutalom érdekében.
-
Mennyi szép remény, és mind hamvába hol, Mennyi büszke tervünk, mind dugába dőlt, Mennyi butaságot hord hátán a föld, Mindnyájunk úrnője, a halál tudja jól. Van, ki untig játszik, táncol és dalol, Van, ki tehetséget mûvészetbe tölt, Van, ki szívszándékra szép álarcot ölt, Van, ki e világot megvetve szónokol. Hív ábrándok, eszmék, gondok tára vár, Természettől szülten ezerarcúan Tévelygünk e kusza, rövid életen, Hisz itt, a földön minden gyorsan elsuhan, És nem kísér soká a jószerencse sem. Egy marad örökké, mindig: a halál.
-
Amikor a tanítvány gyakorlatokat kezd végezni, előbb kivilágosodnak a "lótuszvirágai", később pedig elkezdenek forogni is. A forgás bekövetkeztekor szellemi látóképessége is mûködni kezd, mert a "lótuszvirágok" a lélek érzékszervei, az pedig, hogy forognak, azt fejezi ki, hogy észlelik az érzékfeletti világot. Érzékfeletti látása senkinek sem lehet, míg az asztrális érzékszervei ilyen módon nem fejlődnek ki. Rudolf Steiner