Katonatiszt idézetek

A harcos önbizalma nem azonos a hétköznapi ember önbizalmával. A hétköznapi ember az őt szemlélők tekintetében keresi a bizonyosságot, és ezt önbizalomnak nevezi. A harcos a saját mércéje szerint törekszik a feddhetetlenségre, és ezt alázatnak hívja. A hétköznapi ember az embertársaiba kapaszkodik, amíg a harcos önmagára támaszkodik. Ábrándokat kergetsz. A hétköznapi ember önbizalma után koslatsz, holott egy harcos alázatára kellene törekedned. Nem csekély a kettő közötti különbség. Az önbizalom szüli a bizonyosságot; az alázat a cselekvés és az érzések feddhetetlenségét.

Minden mulandó. A fájdalmas és a szívet melengető szép dolgok éppúgy, mint a helyzetek, az emberek az életünkben és végső soron mi magunk is. Minden. A nehéz helyzetekben adjon erőt neked ez a két szó, a mindennapokban pedig segítsen hozzá, hogy rá tudd nevelni a szemed és a szíved arra, hogy észrevedd az élet csodáit, és hálát tudj adni értük. Bucsi Mariann

A filozófia a csalódásból ered. Mert a csalódás olyan fájdalmas, hogy könyveket kell írni és olvasni ahhoz, hogy az ember valahogy megértse, miről szól, hogy az ember a sírás helyett inkább énekeljen vagy gondolkozzék... Feldmár András

Mit fogsz tenni? Hogy döntesz, amikor eltévedsz a sötétben? Hogy lehetsz benne biztos, hogy a döntéseiddel nem teszed tönkre valaki életét? Csukd be a szemed. Zárj ki mindenkit és mindent körülötted. Imádkozz, hogy a belső hangod helyes legyen. Mert ha egyszer döntöttél, már nincs visszaút.

Használj ki minden percet, amit gyermekeddel tölthetsz, és ha bosszús, vagy fáradt vagy, arra gondolj, a vele töltött idő a legértékesebb. Ezekből a pillanatokból táplálkozik a kapcsolatotok és később az emlékeitek is. Ranschburg Jenő

Az ember akkor adja meg magát, ha túl sokáig tart a szenvedés.

Előfordul, hogy ha valaki szomorú, zokon veszi, ha az okát firtatják; néha kéretlenül is megadják a választ, s végül órák hosszat sorolják az okokat. John Boyne

Mindegyik uralkodó olyan törvényeket hoz, ami önmagának hasznos: a demokrácia a népnek, a zsarnok a zsarnoknak előnyös törvényeket, és a többiek is így. Miután meghozták, azt nyilvánítják ki az alattvalókra nézve igazságosnak, ami nekik hasznos, és az ilyen törvényt megszegőt meglakoltatják mint törvényszegőt és igazságtalant. Platón

Feláldozni magadat, hogy mások élhessenek, a legnagyobb tett, amit az ember a szeretet nevében elkövethet.

Megharagudni mindenki tud, de arra megharagudni, aki megérdemli, a megfelelő pillanatban, és éppen annyira, amennyire kell - az már a bölcsek kiváltsága.

A macskának jobb, mint az embereknek (...). Mikor meg akarnak szabadulni az embertől, felmásznak egy fára. Mi esetleg annyit tehetünk, hogy bezárkózunk a vécébe. Agatha Christie

Ha létezik gonoszság a világban, akkor az az emberek szívének legmélyén lakozik.

Ölelés, alighanem ez a legszebb szó. Amikor mindkét karunkkal érintjük egymást, körbefogjuk egymást, eggyé válunk: két ember összeolvad az élet örvényében, a tágas és talán isten nélküli ég alatt. Valamikor az életben mindannyiunknak szüksége van egy ölelésre, néha fájón, egy vigasztaló, zokogásra késztető ölelésre, vagy egy menedéket jelentőre, ha valami belül elszakadt. Egyszerûen azért vágyunk ölelésre, mert emberek vagyunk, és mert a szív érzékeny izom. Jón Kalman Stefánsson

Utolsó pillanatig erősebbnek lenni, mint a helyzet, amelyet külső erők teremtenek meg körülöttünk. Lélekben nem adni fel semmit, nem engedni; ez a titok. Márai Sándor

Légy optimista, ne add fel a reményt, ha az út túlzottan kemény! Csak nevess-nevess, hogy boldog lehess!

Mert élek még! Ha törten is, ha vérben is, ha görcsben is, még ha utolsó is vagyok, kit az özönvíz meghagyott, de harcom végig harcolom s a lobogót megmarkolom! Wass Albert

Egy ember azért él, hogy szenvedjen vagy boldog legyen, hogy sírjon, aggódjon és nevessen. Ennyi. Ezért vagyunk ezen a világon.

Én nem viselem el, ha egy férfi sír, nem azért, mert nem szabadna sírniok, hanem mert ha mégis sírnak, az olyan, mintha vége lenne a világnak.

Valószínû, hogy a szeretetnek nincs határa. De ez nem olyasmi, amit tanulnunk kellene, mert bennünk van. Lelkünk mélyén, eltemetve. A tanulás nem egyéb, mint kiszabadítás. Ahogy egy mentőosztag felszínre hozza egy bányaomlás mélyéről az élőket, úgy szabadíthatja ki az érlelő szenvedés a még élő és dobogó szívünket az önzés romjai alól. Müller Péter

A győzelemért minden kényelmetlenség elviselhető. Ezért semmilyen szenvedés nem lehet túl sok! Agatha Christie