Téma
Képzelet idézetek
-
Kamaszkorban gyakran annyira éhezünk a szerelemre, hogy azt, aki valószínû jelöltként szerepel a szemünkben, képzeletünk élénk színeivel megszépítjük. Legalább annyira "vagyunk szerelmesek a szerelembe", mint az adott személybe. Idővel aztán áttetszik a valóságos személyiség, és a fantázia elhalványul. Ami végül is jó - mivel a valóságos személyek sokkal érdekesebbek, mint a képzelet szülöttei. Vagy az is lehet, hogy rosszul sül el a dolog - de legalább rájöttünk! Steve Biddulph
-
Az ember mindig egyszerre két birodalomban tevékenykedik. Az egyik a mindennapi emberi gyakorlat, a munka, a technika, a technológiák, kísérletek, megfigyelések következetes valósága, a másik, nem kevésbé fontos birodalom az absztrakt mentális tér, az elméletek, az elme konstrukcióinak világa. Ehhez a birodalomhoz tartoznak a babonák, a mesék, a mítoszok, a vallások, a filozófiák, az olyan szigorú szabályok szerint teremtett világok, mint a matematika és a geometria. Mind a két birodalom emberi és nagyszerû - örök problémáinkra hol az egyikből, hol a másikból kölcsönzött eszközökkel keressük a választ és várjuk a segítséget. A természettudomány az egyetlen olyan találmányunk, amely mindkét birodalomban egyformán gyökeret eresztett. A tudományos elmekonstrukciókat látszólag szabadon építjük az absztrakt mentális térben, de gyakorlati problémák megoldására használjuk azokat, és csak azokat, amelyek a gyakorlat világában is mûködnek. Csányi Vilmos
-
Mióta élek, megvan az a tulajdonságom, hogy olyan erősen el tudok képzelni bármit, hogy látom, érzékelem, átélem. Kisgyerek koromban a huszonhat fokra felfûtött szobában jéggé dermedt lábamat dörzsölgette anyám, s nem tudta megérteni, mi bajom lehet, aggodalmában a hőmérőt is a hónom alá dugta, persze nem mutatott lázat. Nem mondtam meg szegénynek, hogy nincs veszedelem, csak éppen játszom, azt játszom, hogy szegény árva kislány vagyok, se lakásom, se családom, és kinn bujdosom a havas nagyerdőn. A kályha az ágyam mellett volt, nekem meg vacogott a fogam. Erős a képzelet, erősebb a realitásnál. Szabó Magda
-
Amit a mindennapokban valóságnak hívunk, az a tudat kivetülése. Valójában nincsenek színek, hangok, textúrák, ízek vagy szagok az úgynevezett való világban. A való világ egy elképesztően kétértelmû, és mozgásban lévő kvantumleves. Energia és információ hullámzása egy végtelen ûrben. Az ég, amit egy rovar lát, nem ugyanaz, amit te meg én látunk. A mézelő méh látja az ultraibolya sugárzást. Fogalmam sincs, az vajon hogy nézhet ki. Ha egy méh meglát egy virágot, nem úgy látja, mint te és én, habár messziről megérzi a mézet. A kígyók érzékelik az infravörös sugárzást. A denevér hallja az ultrahang visszhangját. A kaméleon szemgolyója két tengely körül forog. Elképzelni sem tudod, hogy látná ezt egy kaméleon. Szóval mi a valóság? A válasz az, hogy nem létezik. Deepak Chopra
-
Mindannyian egy adott valóságba születünk, és fogalmunk sincs a világ többi részén létező számtalan egyéb valóságról. Ha nem találkozunk olyanokkal, akik ráébresztenek más normarendszerek létezésére, csak azokon a láthatatlan határokon belül tudunk gondolkodni, érezni és viselkedni, amelyek születésünktől fogva alakították a személyiségünket.