Kiegyensúlyozottság idézetek

Bár mindig karácsony lenne! Ilyenkor van mit enni, és békesség van. Lehet, ha mindig volna mit enni, karácsony nélkül is békesség lenne. Lakatos Menyhért

Se szavainkkal, se gondolatainkkal, se tetteinkkel ne ártsunk senkinek, senki életét, épségét, biztonságos létét ne bántsuk, ne rövidítsük meg. Sem embertársamat, se önmagamat nem szabad meggondolatlanul veszélyeztetni, betegségnek kitenni. Az életet tisztelni kell, bármilyen formájában is jelenik meg. Böjte Csaba

Ne akarj mindent megszerezni! Ne akarj tökéletes lenni! Te egyszerûen csak élj a világba, hadd jöjjön, aminek jönnie kell!

Semmit sem kell birtokolnod ahhoz, hogy bőségben érezhesd magad, ha viszont folyamatosan így érzel, akkor szinte bizonyos, hogy dolgok érkeznek az életedbe. A bőség csak azokhoz áramlik, akiknek az már megvan. Ez szinte igazságtalanságnak hangzik, pedig természetesen nem az, hanem: egyetemes törvény. A bőség és az ínség is belső állapot, ami aztán a valóságodként jelenik meg. Eckhart Tolle

Akik képesek belső békéjüket a modern nagyváros tumultusában is megőrizni, azok immunisak az ideges eredetû betegségekkel szemben.

Semmi gond. Az életnek nem kell hibátlannak lennie, éppen elég, ha élhető.

Aki tökéletes egyensúlyra törekszik, az nem mindig tudja önmagából kihozni a maximumot, hiszen akkor nagyon sok kompromisszumot kell kötnie. A nagyon erős egyéniségek, nagyon szuggesztív emberek nem törekednek mindenáron egyensúlyra, ha csak belül nem. Fodor János

Az életben a valódi biztonság nem más, mint az élet bizonytalanságának élvezete.

A dinamikus egyensúlyok, mint amilyen a testünk is, nem természetesek a szó fizikai értelmében. Ezer olyan állapot van, ahol valami rosszul sülhet el, és meghalunk. Elenyészően kevés olyan forgatókönyv létezik (ha számszakilag összegyûjtjük), amelyben élünk, és egészségesek vagyunk. Mégis tudunk elég sokat tenni ahhoz, hogy elkerüljük ezeket a szcenáriókat, és fenntartsuk a dinamikus egyensúlyt. Ezt a jelenséget nevezik a rendszerelméletben homeosztázisnak. A legkönnyebb általánosítani a homeosztázist az otthoni rendtartás példáján. A rend nem természetes állapot. A rendetlenség az. Sokkal nagyobb számú olyan elrendezése van a tárgyaknak a lakásban, amiket a "rendetlenség" címke illet, mint amiket a "rend" címke. Ebből lesz a homeosztázis: a pakolás. Esetleg a rendet tartásra nevelés. De jellemzően inkább a pakolás. A rendfenntartás egy valószínûtlen állapot fenntartása a valószínûek ellenére. Szertics Gergely

Semmi bajom az önmegtartóztatással (...), de szeretnék végre olyan életet élni, ahol csupa jó dolgot csinálok, nem olyat, amiben nem csinálok rossz dolgokat. Chuck Palahniuk

Korlátlan urai ugyan nem vagyunk saját prizmánknak, de minél nagyobb darabot hódít meg önmagából az egyén, annál harmonikusabban élhet. Ha pontosan ismeri a benne munkáló erőket, vágyakat – s őszintén szembe tud nézni velük – , már kevésbé marad saját természetének rabja. Legalábbis megvan a reménye arra, hogy megszabadul saját tehetetlenségétől.

Nem kell a gazdagságot túlbecsülni, mert azok, akik kizárólag az anyagi javakra összepontosítanak, csak ideig-óráig találnak boldogságot abban, hogy mindent megvásárolhatnak. Ám ha valaki "csak" normális színvonalon él, közben jók és szorosak a családi, baráti kapcsolatai, van lehetősége a személyes fejlődésre, tanulásra, élvezi a munkáját, kihívásokkal szembesül, közben hasznosnak is érzi magát a környezete számára, és van módja arra, hogy segítsen másokon, könnyebben talál tartós boldogságra.

Az élet szép, úgy hírlik. Amint az ember fegyverszünetet köt önmagával. Amit aztán a felek, hol az egyik, hol a másik, rendre megsértenek. Vavyan Fable

Csak az nem gázol bele a másik életébe, aki önmagával rendben van. Aki időnként ki tud lépni aggodalmainak, szorongásainak és indulatainak elektromos árammal töltött viharfelhőiből, és meg tudja teremteni, ha kívül nem is, legalább önmagában, hogy kisüssön a Napja. Müller Péter

Talán már nem élnék, ha nem hinnék (...). Szerintem csakis így lehet a dolgokban megnyugodni, ha az ember azt mondja: sors. Egyébként valami gúnyos és áttekinthetetlen összevisszaság volna az ember élete.

A létminimum környékén és főleg alatta nincs önkiteljesedés. Ott nincs önmegvalósítás, nincs énközlés, nincs kapunyitási, majd kapuzárási pánik, nincs életközepi válság, nincs gap year, nincs önmaguk szabad felfedezése, ott nincs az önismeretre fordítható rengeteg idő, pénz és energia. Ott nincs énidő és sokszor szabad döntési lehetőség sincs. Ott nincs relaxációs technika és érzelmek szabad megélése. Ott túlélés van. Vagy az sincs.

A boldog ember nem lehet meg egészség nélkül, de maga az egészség nem tesz boldoggá. Füst Milán

Az intimitás négy szótagú szó. Jelentése: itt a szívem és a lelkem, csinálj belőlük hamburgert, és jó étvágyat!

Hiába telt már el a huszonegyedik évszázadból is másfél évtized, hiába tervezzük, hogy a Holdra küldjük nyaralni az embereket, és hiába vagyunk a virtuális világnak köszönhetően még intenzívebb kapcsolatban egymással, mint valaha, még mindig hatalmas hiányosságaink vannak arról, hogyan bánunk másokkal, és ami még fontosabb, saját magunkkal. Nem szeretjük eléggé önmagunkat. Ide-oda rohanunk, hogy megpróbáljunk változtatni a testünkön, az egészségünkön, a szerelmi életünkön és a munkánkon - mindegy, csak egésznek és boldognak érezzük magunkat. De minél gyorsabban rohanunk, annál gyorsabban tévesztjük szem elől a lényeget. Mindannyian az egyensúlyt keressük, a legújabb egészségtrendben azonban garantáltan nem fogjuk megtalálni. Az egyensúly a lelassulásban rejlik, abban, hogy lassabban veszünk lélegzetet, és tudjuk, mire van szüksége a testünknek. Abban rejlik, hogy elfogadjuk, kik vagyunk, és életünk minden egyes percében szeretjük önmagunkat.

Az öröm kis életlámpánk olaja. Ha az olaj kifogy, még izzik a bél, de már nem világít. Az örömtelen lélek fölemészti magát, rosszkedvet, ingerlékenységet, szomorúságot áraszt, senkinek sem világít. Prohászka Ottokár