Téma
Kreativitás idézetek
-
A szûkagyúság megöli a képzeletet. Egyoldalú tézisek, üres frázisok, lopott ideálok, merev rendszerek. Én ezektől félek. Rettegek tőlük és gyûlölöm őket. Természetesen nagyon fontos az, hogy mi a helyes és mi nem az. A hibákat, tévedéseket felül kell bírálni, és még korrigálni lehet őket. Ha van bátorságunk beismerni a tévedést, változtathatunk a dolgokon. De a képzelőerő hiányából fakadó értetlenség és könyörtelenség olyan, mint az élősködő féreg. A gazdát is átváltoztatja, maga is változik, hogy terjeszkedhessen. Erre nincs mentség. Murakami Haruki
-
Az alkotóerő termékének, a szellemi tulajdonnak sok élete van: az újság megérkezik az ajtónk elé, bekerül az emberi tudás archívumába, aztán halat csomagolnak bele. És mire egy gondolat a harmadik vagy a negyedik életét éli, már el is veszítjük a nyomot, honnan jött eredetileg, és elveszítjük a kontrollt afelett, hogy merre tart. A plágium-fundamentalisták legfőbb becstelensége az, hogy azt a látszatot keltik, mintha ez az inspirációs lánc és evolúció nem is létezne, mintha mindig minden író szavai szûznemzéssel jöttek volna világra, és örök életük lenne. Malcolm Gladwell
-
Az ötlet felmerülése nem az egyén valós lehetősége, hanem a tudományos rendszeré, a tudományiparé, amely elegendő pénzt kap arra, hogy milliókat foglalkoztasson, és ha ennyien dolgoznak, akkor természetes, hogy akár akarják, akár nem, születnek új felfedezések. Nem azért, mert (...) valaki elhatározta, hogy nagy ötletekkel dolgozik majd, és megváltja a tudományos világot, hanem azért, mert sokan vagyunk, és érvényesülnek a nagy számok törvényei. A felfedezés, bármilyen különösnek is tûnik, a tudományos rendszer jelensége. (...) Az ötletek a levegőben lógnak, az csak a kérdés, hogy ki kapja el egyiket, vagy a másikat. Nem attól születik ötlet, hogy X vagy Y tudós létezik. Az ötleteket a rendszer szüli, és a szorgosok kapják el. Csányi Vilmos
-
A teremtő megteremtette a világot, és rábízta az emberekre, hogy rendezzék be a saját kívánságuk szerint. Mert az embernek szabad akaratot adott, de tudást nem. De milyen eredményt tud elérni az olyan lény, akinek akarata nagy, de tudása szinte semmi? Csupán célokat tud maga elé fölhalmozni, de a hozzájuk vezető utat már nemigen találja meg.
-
A franciák szerint igazi fantáziája annak van csak, aki látni tudja a valóságot. Ez a képesség ritka. Az emberek azt hiszik, a fantázia egyértelmû valamilyen soha nem létezett tünemény megálmodásával. De a soha nem létezett tüneményeknek nincs kezük, sem lábuk, olyanok, mint a griffek, s aminek nincs köze a valósághoz, az unalmas és gyermekes. Az igazi képzelőerő a valóságból építi fel az újat, a csodálatost, a meglepőt. Márai Sándor
-
Minden egészséges emberi agy ugyanolyan felépítésû és kapacitású neuronhálózattal születik, ezért potenciálisan mindenkiben megvan a képesség mindarra, amit emberi agy valaha teremtett és a jövőben még létre fog hozni. Ez a kimeríthetetlen képesség azonban külső/belső okok miatt kihasználatlan marad. A legfőbb külső ok, az agyaknak történelmileg kialakult, a társadalom kitûzött céljainak megfelelő manipulációja, már önmagában is a képességeknek csak rendkívül alacsony hatásfokú kihasználását tette/teszi lehetővé. Éppen ezért a túlnyomó többség számára mindmáig nem válhatott létének természetes valóságává a Felvilágosodás lényegi ajánlása: Sapere aude! (Merj a magad értelmére támaszkodni!)
-
Az emberi képzelet elképesztő jelenség, mindent felülmúl a teremtésben. Ezt már abból is lehet látni, hogy elképzelhetjük az Úristent, amint éppen teremti a világot. Én munkásnadrágban, kissé viseltes kék vászonkötényben képzelem, amelybe folyton beletörli a kezét. Amikor a görényt teremtette, napokig büdös volt, de aztán jöttek a szolgálattevő angyalok, ezeket is elképzeltem, és nedves kendőkkel megtörölgették, aztán gyorsan megteremtette a levendulát, és azóta jó szagú. Csányi Vilmos