Locsolóversek idézetek

E húsvéti locsolódás, Ez már nálunk régi szokás. Hadd nőjjenek az apró lányok, Mint a szép kis tulipántok.

Ma van húsvét hajnala, a locsolkodás nagy napja. Jó reggelt, jó reggelt, te szép virágszál, meg szabad locsolni, hogy el ne hervadjál? Keljetek fel, lányok, cifra nyoszolyából, adjatok pár hímest a ládafiából. Ha nincs hímes készen, csupor vizem készen, nyakatokba tészem.

Húsvét másodnapján locsolkodni jöttem, jó illatú rózsavízzel szép lányt megöntözzem, Locsolásért jó szót, piros tojást várok, áldott, békés, szép ünnepet, bőséget kívánok!

Itt a Húsvét, eljött végre, a szép lányok örömére, mert a lányok szép virágok, Illatos víz illik rájok. Kit húsvétkor nem locsolnak, hervadt virág lesz már holnap. Ne fuss el hát szép virágom, a locsolásért tojást várok!

Ami a tavasz a természetben, az a húsvét a lelkekben; ünnepe annak az ébredő s kikéredzkedő életnek. Prohászka Ottokár

Hát itt a husvét, alleluja! És ilyenkor öntözködni szokás, S az ezüstbokás Verőfény táncol az emberek szivében, S a tavaszi veréb dudolász a fákon, Mint valami kis szárnyas furulya, S a télikabátot zálogba vágom, S randevúra hívom az ideálom. Tóth Árpád

Húsvét hétfőn, ha majd tetszik, jó nagy locsolkodás lesz itt! Hogy a Nagyi szép maradjon, s locsolóknak tojást adjon! Aranyosi Ervin

Húsvét táján édes szokás A vödörrel locsolkodás. Nálam is van szagos kölni, Ha rád öntöm, meg fogsz ölni?

Húsvét másodnapján, régi szokás szerint, fogadják szívesen az öntöző legényt. Én még a legénységhez igaz, kicsi vagyok, de azért öntözőlegénynek mégiscsak felcsapok. Esztendő ilyenkor megint csak itt vagyok, ha a locsolásért piros tojást kapok.

Óh, Tavasz, óh, Húsvét, Emberek ősi biztatója, Csak azt szórd szét köztünk: Állandó a tavaszi óra S ilyen marad. Ady Endre

Egy régi húsvét fényénél borongott S vigasztalódott sok tûnt nemzedék, Én dalt jövendő húsvétjára zsongok, És neki szánok lombot és zenét. Juhász Gyula

Húsvét másodnapján, régi szokás szerint, Fogadják szívesen az öntöző legényt! Bár a legénységtől én még messze állok, De az öntözők sorába mégiscsak beállok. Először kérdem: van-e piros tojás? Mert csak úgy magára nem megy a locsolás.

Húsvét napja csupa öröm, A sok kislányt megöntözöm. Hideg kútvíz szoknyájukra, Piros tojás a markunkba!

Locsolni jöttem, nem titkolom, Szép szokás ez, úgy gondolom. Múljon vizemtől a téli álom, Bizony most én ezt kívánom. Ha a hatása múlik is esztendőre, Ígérem, itt leszek jövőre. S nem adok az illendőre, Locsolok kérdezés nélkül, nyakra, főre.

Vízöntő húsvétkor Bugyognak a források. Én is eljöttem hát Ifjú létemre, Hogy harmatot öntsek E kis növendékre. Öntözöm anyját Kedves szép lányával, Piros tojást várok, Azt is csak párjával.

Kupacokban áll a tojás, nyakunkon van a locsolás. Hogy készüljünk a Húsvétra? Festésre vár százhúsz véka. Mentovics Éva

Harangoznak húsvétra, Leszakadt a tyúklétra: Kezdődik a locsolás - Nekem is jut egy tojás.

Húsvét napra virradtunk, hamar ide toppantunk. Megérdemlünk egypár tojást, vagy egynéhány krajcárt. Hozzátok a tojástok, hogy öntsem meg a lyányotok.

Jó dolog a locsolkodás, meg a sok kis piros tojás, viszont én már öreg vagyok, sms-ben locsolgatok.

Mint kertemben a sok rózsaszál, Olyan a friss, üde leány. Várj egy kicsit, szép szirom, Elhervadni nem hagyom! Szabad-e locsolni?