Téma
Művész idézetek
-
Csodálni kell a nőket: ha nem is mindig az alkotást és az eredményt, legalább is a szándékot, mellyel alkotnak. Ha egy közepes mûvész, festő vagy író élete minden szellemi feladatának kivitelét olyan mûgonddal, hajtaná végre, mint ahogy a nők minden nap, néha többször is, összerakják magukat, rizsporból, hajból, körömfestékből, rongyokból és ékszerekből, ha minden mûvész úgy vigyázna az árnyalatokra, a kifejezés finomságára, mint egy áruházi pénztárosnő vigyáz szemöldökének vonalára, vagy mitesszerei nyomára az arcbőrön, vagy kézbőrének finomságára: minden festő Murillo lehetne és minden író Proust. Nagy mûvészek a nők; sajnos, mûvük romlandó. Márai Sándor
-
Silány fogalma van annak a mûveltségről, aki azt hiszi, hogy a mûveltség lényege a képletekre való emlékezés. Egy rossz előmenetelû reáliskolai tanuló többet tud a természet törvényeiről, mint amennyit Descartes vagy Pascal tudott. De vajon képes-e a szellemnek ugyanolyan szárnyalására is? Antoine de Saint-Exupéry
-
Semmiféle bölcs ember nem fejti meg az élet értelmét. Hogy általában mi az értelme az életnek, azt én nem tudom, s talán akkor is így felelnék, ha száz évvel megtoldanám az életemet. Ha azonban egyetlen színész pályafutásának az értelmén gondolkodom - az enyémen -, annyit mindenesetre mondhatok: A szomorú embereket megvigasztalni és jóra, szépre nevelni. Mindig ezt akartam, s ez ma is az én ars poetikám! Rózsahegyi Kálmán
-
A háznak mindenkinek tetszenie kell, szemben a mûalkotással, melynek viszont nem kell tetszenie senkinek. A mûalkotás a mûvész magánügye. A ház nem az. A mûalkotást világra hozzák anélkül, hogy szükség mutatkozna iránta. A ház szükségletet elégít ki. A mûalkotás ki akarja szakítani az embereket a megszokás kényelméből. A háznak kényelmet kell szolgálnia. Az ember mindent szeret, ami a kényelmét szolgálja, és mindent gyûlöl, ami ki akarja szakítani a megszeretett és biztonságos helyzetéből. Ezért szereti a házat és utálja a mûvészetet.
-
A rossz ízlés rohamosan terjed. Ez a mûvészetben nem olyan ártatlan dolog, mint teszem az öltözködésben. Aki ízlés nélkül ruházkodik, testi épségét még nem veszélyezteti. De a mûvészetben a rossz ízlés valóságos lelki betegség, amely kiéget a lélekből minden fogékonyságot. Elzárja a remekmûvekkel való érintkezéstől s így a belőlük áradó éltető fluidumtól, amely nélkül a lélek sorvad, összezsugorodik, s az ember egész lénye sajátos bélyeget kap. Kodály Zoltán
-
Hasonló a rossz mûvész (bármekkora tehetség is) a gyerekhez, aki komolyan veszi magát, mert elhiszi, hogy a türelmes és elnéző felnőttek is komolyan veszik, amit csinál. A jó mûvész viszont tudja, hogy amit csinál, legfeljebb is pótcselekvés a munka vagy a harc helyett, nem más és nem több. Csakis ennek felismerésétől, illetve ennek a felismerésnek a hiányától függ, jó avagy rossz mûvész-e valaki. A jó mûvész ezért alázatos és ezért helyezi a mesterségbeli tudást az eredetiség fölé.