November idézetek

Hősek márvány sarampóit Az idő eltemeti, S a fél világ hódítóit Feledékeny por fedi. Berzsenyi Dániel

A kotyogó klotyó felé totyog a vén, motyogó lotyó, de késő, mert a rotyogó gatyóból potyog a motyó.

Sose tárgyalj reggel tíz óra előtt vagy délután négy óra után, mert vagy mohónak tûnsz, vagy kétségbeesettnek.

Éjszaka az idő magára hagyva tesz-vesz a házban: kirágja a szövetet. Az ábécérendet összezavarja a polcon, minden vízszintes felületet porral lep - penésszel a kenyeret. A rózsát barna kóróvá aszalja. Már nincs erőm, hogy ellene tegyek. Hagyom, vigyen, ahova ő akarja. Rakovszky Zsuzsa

A ház is alszik, holtan és bután, mint majd száz év után, ha összeomlik, gyom virít alóla s nem sejti senki róla, hogy otthonunk volt-e, vagy állat óla. Kosztolányi Dezső

Marx halott. Lenin halott. És én sem érzem jól magam...

Van az a régi állomásépület, nem áll meg minden vonatnak, néha elszalad a sínek mellett.

Halovány arcod mindig nyomon követte napjaim, hívott arról az erdőszélről.

Már Soma mos rám.

Ha esős évszakban összezsúfolsz mit tudom én, hány tízezer embert egy ilyen kicsi helyen, és közben lenyúlod a fenntartásra szánt pénzt, akkor néhány hónapon belül a legszebb álomsziget is mocsárrá változik. Az emberek meg sárcsimbókokká, akik nyakig ülnek a mocsokban, és ölik egymást azért, hogy tető legyen a fejük fölött. Doron Rabinovici

Magyarországon sztrájkol - Hymen. Évről évre kevesebben házasodnak itt az emberek. Szinte kétezerrel kevesebb például a házasságok száma csupán ez évben. És csupán szeptemberig. (...) A jövendő magyarjainak nincs se kedvük, se módjuk világra jönni. Ady Endre

Az agy röviden szólva inkább hasonlít egy csöpögő, párolgó esőerdő-területre, mint a számítógép merevlemezére. Douwe Draaisma

S a jövő sincsen nyitva már, hogy őszbe fordul itt a nyár. Varró Dániel

Mi magas tetőre Századon hágott, ugyanazt ledönti Egy komor óra. Kis János

Tizennégy perce vettem egy digitális Seiko órát a venice-i feketepiacon. Lenyûgözőek azok a folyton változó kis fekete számok. (...) Az éjszaka közepén ránézek erre az én új karórámra, és tudatja velem, pillanatról pillanatra közeleg a halál. Stephen King

Nincsen Boulogne-ban sóshering, Mely, mint a kedvem, oly aszott. Keserves ügy. De rám tekint Talán Isten, ha zajt csapok. Francois Villon

Szívem csupa árny már régen - Hajnal Anna

Szunnyadó tág mező zöld ruhás kis fenyő füstködös háztető hideg fehérbe öltözik Ara Rauch

A történelem korszakait nem lehet évszakokhoz hasonlítani, mert mindegyik már a következővel terhes. Szerb Antal

Érdekes, hogy a fiatal költők másra sem gondolnak, csak a halálra, a sok vén marhának pedig csak a lányokon jár az esze. Bohumil Hrabal