Nyári szerelem idézetek

Szája sarkában halvány mosoly bujkál. Nem tudom pontosan megmondani, miért, de nekem tökéletesnek tûnik ez a mosoly. Kicsiny, napsütötte helyet juttat eszembe, mert csak csendes, eldugott zugba tûz be így a derûs napsugár. Murakami Haruki

Ha csókot nem álmodnék soha a leány, ha egy hajnalnak szörnyû szépsége nem lopná ajkára a legédesebb csókot, nem vágyakoznék egyikőtök sem a valóság csókjai után, s mindnyájatok forrónak, kábítónak érezné azokat a szerelmes csókokat, amelyeket a nappal világossága ad ajkaitokra. De az álmodott csók marad az igazi, annak mézédessége tesz keserûvé annyi mást, annak tüze tesz hideggé oly sokat: az álom csókjából születnek a vágyak, az ad szárnyat a léleknek, hogy fönn repüljön az édes érzések szép országában, mialatt a valóság lenn csúszik a föld porában, miként a vakondok.

Hogyha abból, ami elmúlt, Megtérne egy pillanat, Hogyha újra összejönnénk Visszalopnánk a nyarat! Gyóni Géza

Nézlek a vágyaktól kimerülten, cinkosan bólint felém a pálma. Éjfél is elmúlt. Csak ábrándozom. Már lassan somfordál be a hajnal. A kávé keserû illata körbejár, s én még egy csókot adok a szádra. Köszönöm Neked ezt az éjszakát, Te szép, Te jó, Te minden, Te drága.

Néha elképzelt személyekbe vagyunk szerelmesek.

Gyertek elő szép leányok, ibolya virágok! Virágeső hullatozzon rátok. Szemetek mosolyogjon, orcátok viruljon, piros tojás, hímes tojás a zsebembe hulljon!

Igyál ki, víz! Altass el, édes elvérzés! Vad gyönyörüség ez: határaim nyilnak, lebegnek, Szabó Lőrinc

A szerelemnek nincsenek mézes hetei, csak mézes percei. Lakatos László

Mért van az, hogy én is tiporva, tagadva, Áhítatos ajkkal hallgatok szavadra, Hogy bár rámtapostál, csókolom a képed, Örvényekbe dobva álmodom a szépet, Szeretlek, imádlak, te gyönyörû élet? Juhász Gyula

Betege vagyok a szerelemnek a vágynak, az érintésed is éget amikor a kezem és a te kezed is ugyanoda nyúl be a kukorica végett fölhevít, és amikor elveszed, ûrt hagy nem tudok én ma a filmre figyelni miattad olyan gyönyörû vagy. Varró Dániel

Lehet, csak a hibátlan testedet szerettem, s föltárult, elengedett szépséged gyújtottam ki a szilaj szenvedély képzelt lángcsóváival? Lehet, hûséged, vadságod csupa varázsolt rongy volt, festett glória: én rádbûvöltem rajongón - te csak eltûrted jámbor hóbortjaimat? Lehet, hogy így volt. Akkor is neked köszönök mindent - s elvégeztetett. Fönntart még a tőled vett lendület. Már semmi sem leszek tenélküled. Garai Gábor

A szerelem, ha csak beszélnek róla, könnyen feledésbe merül, de ha gyakorolják, akkor ellenállhatatlan.

Te vagy újra az ajtóm előtt Ki valaha oly gyakran jött, A folyton alakot változtató, Örökös illúzió, Lenge szárnyon tovább illanó Szökött szerelempillangó. Omega

Álom, álom, édes álom, Suhanj végig szempillámon, S ráterítve csoda-fátylad`, Népesítsd be éjszakámat. Reviczky Gyula

Harmat ragyog a virágon. Csak most ne Lopódzék egy gyáva könnycsepp szemembe! Amit érzek, rejtse tőle s amit érez, tőlem el, Áthatatlan fátyolával szemen, arcom minden jel. Vándorbotom nehéz volna, s nekünk nehéz az élet, Hogyha tudná, mint imádom és ha tudnám, hogy szeret. Kemény Zsigmond

Telnek a napok és a nyári esték, és rohannak a percek, mintha a nappalok soha nem állapodnának meg ott, csak villámlátogatásra jönnének, megnéznék, mennyire rémes a helyzet, aztán amint lehet, továbbállnának. Linn Skaber

Egyszerûen csak boldog vagyok... életre kelt az álmom, amibe az elmúlt hetekben kapaszkodtam. Újra és újra azt képzeltem, hogy eljön majd a pillanat, amikor kiderül, hogy végig engem szerettél, és csak valamiféle borzalmas félreértés történt. Hogy majd minden fájdalmas rossz emlék a ködbe vész, és újra veled lehetek, és... megtörtént. A. O. Esther

Dörög az ég Lezúdul a vihar ez a nyár még a hiányaival múlik el S vajon lesznek-e nyarak melyek visszaadják ami kiszakadt Zalán Tibor

Szeretlek. Megafrázis. De gyönyörû. Vavyan Fable

A nyár szerintem afféle kollektív tudattár. Mindenkinek van emléke arról, milyen dallamosan közeleg a fagyis; hogy égeti az ember combját lecsúszás közben a szinte áttüzesedett fémcsúszda. Mindnyájan hevertünk már hanyatt fekve, csukott szemmel, lüktető szemhéjakkal, és arra gondoltunk, még egy kicsit tartson ez a nap, és legyen sokkal hosszabb, mint az az utolsó, amikor egy egészen más irányba indulunk el. Jodi Lynn Picoult