Téma
Nyári szerelem idézetek
-
- Ma este nem hagylak lelépni. Ezt jegyezd fel jó helyre! Az őseim lent vannak a Balatonon, otthon üres az egész lakás. (...) - Összetévesztesz, szépfiú. Ha félsz egyedül a kihalt lakásban, hagyd égve a villanyt éjjelre, én nem vagyok olyan fiúk dajkája, akiket riaszt a sötét. (...) Ég veled, méla herceg. Szilvási Lajos
-
- Mintha elveszetted volna a barátod. - Lehet, hogy igen. - Tudod, kislánykoromban a téli karneválon elvittem a kutyámat a korcsolyapályára. Õ is elveszett. (...) Egyszer csak elrohant mellőlem, hogy egy nyulat üldözzön a tó túlsó oldalán. - És elkapta? - Nem, de visszajött. Azt hiszem, el kellett mennie a tó túlsó végébe, hogy rájöjjön, mellettem sokkal jobban érzi magát.
-
Egyszer volt, hol nem volt, valahol a tengerben, mondjuk, a Capri-öbölben egy hullám, amelyik beleszeretett a sziklába. Mindig körülötte fodrozódott, csókolta éjjel-nappal, fehér habkarjával ölelte. Sóhajtozott, zokogott, könyörgött, hogy legyen az övé, és addig ostromolta szerelmével, míg lassan-lassan alámosta a szikla ellenállását, és egy szép napon, mert nem bírta tovább, a szikla megadta magát, és a hullám karjába omlott. (...) És akkor a szikla, a körülrajongott, az imádott, az annyira áhított szikla nem létezett többé. Egy kődarab hevert csupán a mélyben, a tengerfenéken. A hullám úgy érezte, megcsalták, rászedték, és hamarosan másik sziklát keresett magának. Erich Maria Remarque
-
Tegnap éjjel álmomban sütött a hold és táncoltam. Hangom csuklott törötten, szellemek jártak körömben. Nyelvem alatt izzó parázs, három napig tart a varázs. Féltem, arcom földbe fúrtam, hideg verejtékben úsztam, Vállamra ültek szellemlények, farkasszemet velük nézek. Nem mondtak ők semmit talán, csak két szót súgtak: Párizs, Halál.
-
Így inkább Júlián gondolkodtam még egy kicsit. Vajon mit csinált volna, ha Rómeó faképnél hagyja, nem azért mert számûzik a városból, hanem mert egyszerûen megunja őt? Vagy mondjuk Rozália alaposan lehordja, és ettől Rómeó meggondolja magát? Vagy nem veszi feleségül Júliát, hanem egyszerûen kereket old? Úgy véltem, tudom, mit érzett volna akkor Júlia. Stephenie Meyer