Nyugdíjba vonulás idézetek

A tények számunkra tetszetős halmaza nem egyenlő a valósággal. A valóság valami más. A tények valósága az a mátrix-világ, amelyben így vagy úgy leéljük az életünket, miközben a tények által kitermelt tápoldatban lebegünk mély kábulatban, amelyből nem lesz ébredés. Győrffy Ákos

A nagy szerelem olyan, mint egy jó könyv: nincs nyugtunk, amíg csak a végére nem érünk. (...) Életemben először szeretném, ha nem így volna.

Az ember járkál, olyanok között, akiket jól ismer, az arcukba néz - és az arcok egyszer csak megváltoznak - már nem ismerős néz rád - hanem idegen - kegyetlen idegen. Agatha Christie

A tévedés is fontos. A csalódás is fontos. A kiábrándulás is. A találkozás is fontos, de az elválás is. Fontos a boldogság és a boldogtalanság. A közöny és a szenvedély is fontos. Az árulás is és a bûnbánat is. Fontos az egyedüllét gyötrelme és a kapcsolatok elviselhetetlensége. Az elhagyás és a visszatérés. Fontos a hûség és, sajnos, a hûtlenség is kihagyhatatlanul fontos. Mindent meg kell tapasztalnunk, rosszat és jót. Mindent át kell élnünk. Csak akkor lehetünk valóban egymáséi, ha már minden álruhát, gátlást, önzést, félelmet, csalódást, szenvedélyt, hazugságot levetettünk magunkról. Müller Péter

A felsőbb erők gyakran állítanak minket olyan problémák elé, amelyek megvilágítják a helyzetünket. De egyedül mi dönthetünk arról, hogy mit kellene tennünk. Lucinda Riley

Békét szeretnék, nem a sablonos világbékéről beszélek - lelki, belső békét, harmóniát minden ember számára, kis és nagy emberek számára. Alapvetően változna a világ, ha mindenki rendben lenne saját magával, a problémáival, a feladataival, a céljaival. Ha nem is áll hatalmamban ezt egy csapásra megteremteni, de mindenkit arra biztatok, tegye meg a kezdőlépést.

Néha abból lesznek az igazi kalandok, ha változtatunk a szokásainkon.

Óh jól tudnánk, hogy egymásnak Közös segítségivel E világi vándorlásnak Könnyen bírnánk terhivel; De azt véljük, hogy rózsákat Csupán úgy szakaszthatunk, Ha egynehány jámborkákat A tövisbe buktatunk.

Az egyszerû matematikai gondolatok új fényt vetnek mindenféle olyan témára, amelyet egyébként unalmasan ismerősnek találunk, vagy észre sem veszünk. John D. Barrow

Az első randik kiszámíthatatlanok. Talán vonzódunk egymáshoz, de nem merünk megnyílni, legalábbis nem annyira, hogy az igazi arcunkat mutassuk. Lauren Urasek

Azt gondoljuk, hogy bûneinket nem lehet megbocsátani, elfelejteni, de azt szem elől tévesztjük, hogy mindenki más ugyanezt gondolja saját magáról. A történet mindig változik - mindenkinek valami mást kell megtanulnia -, de mindegyikünket csak egyetlen pillanat választ el az új kezdettől.

A nyelv csak társadalomban létezik, a társadalom viszont nem létezne nyelv nélkül.

Ha az ember mindenáron élni akar, mindig talál valamit, ami ha könnyíteni kell, könnyít, ha keménynek kell lenni, hozzá keményíti a sorsához.

Szabályok nélkül könnyen a szenvedélyünk rabjává válhatunk. Norman Doidge

A lány szerencsétlenné válik ebben a társadalomban, ha megtagadja a szerelmet; és szerencsétlenné válik, ha átadja magát a szerelmi vágynak. Az asszony boldogtalanná válik, ha becsületes és becstelenné válik, ha boldog. Nem pokol-e az az élet, amelyben boldog csak akkor lehetsz, ha megtalálod a nőt, aki szeret és akit szeretsz; (öt másik ember békességén keresztülgázolsz érte) és ugyanakkor megnyered a főnyereményt. Aszlányi Károly

Minden mást job­ban szeretnék kiforgatni, mint a pénztárcámat.

Az ádáz indulat mindig felülírja a józan értelmet, ahogy a félelem eltiporja a következetes logikát.

Színházat játszunk kifelé, tesszük, mintha szívesen látnánk magunk körül az embereket, és közben magunkat, saját magunkat is alig bírjuk elviselni. Szilvási Lajos

Az élet több a csónaknál, amelyben evezünk. Több, mint az ember, aki vagyunk. Összetartozás. Saját magunk darabkái valaki másban. Emlékek és falak és szekrények és fakkok és evőeszközös fiókok. Ahol mindenki tudja, minek hol a helye. Egy egész életnyi alkalmazkodás a tökéletes szervezettség reményében, áramvonalassá vált környezet két személyre szabva. Közös élet megszokásokból. Fredrik Backman

Valahányszor elértük a célt, úgy találjuk, hogy nem is olyan izgalmas, mégis azonnal ráhajtunk, hogy elérjük a következő, az utána következő és az az utáni következő célt. Mindez persze nem azt jelenti, hogy a célok nem számítanak. Nagyon is számítanak, már csak azért is, mert miközben elérni igyekszünk a célokat, fejlődünk, s végül bölcsebbé, boldogabbá válunk, satöbbi. Ha elrontunk valamit, attól szerencsétlenek, dühösek, zavartak leszünk. A cél tehát jót tesz, és használ nekünk, már csak azért is, mert jótékony fejlődést biztosít. Ám ettől eltekintve is, a folyamat az, ami igazán fontos.