Téma
Otthon idézetek
-
Magyarország ilyen hely. Ha ideszülettél, még megszökni sem tudsz előle. Veled utazik, bárhová is menekülsz. Ott van a csomagod alján. Amikor már eldobtad a ruhákat, a gyerekkorod szocialista realista épületeinek beégett képét, amikor már elfelejtetted, hogy azt mondták neked, hogy "nem vagy eléggé jó kommunista", később meg, hogy "tulajdonképpen te kommunista vagy", amikor már a nyelvet is elengedted, és elég jól beszélsz ahhoz idegen nyelven, hogy az idegeneknek se tûnjön fel, na, akkor veszed észre, hogy minden hiába volt, mert ettől egyszerûen nem lehet megszabadulni. Ha meg akart gyilkolni az állam, ha nem, ott hömpölyög sötéten a véredben, izzik mélyen a csontvelődben a csodákba vetett rendíthetetlen magyar hited. A zsigeri tudata annak, hogy bármikor bármi megtörténhet. Hogy az elképzelhetetlen holnap bekopoghat az ajtón.
-
Ha az embernek meleg, paplanos ágyra, csendes lámpavilágra s háta mögött még könyvespolcra is okvetlenül szüksége van a boldogsághoz, akkor sohasem tudja meg, mi az... Annak a boldogság mindig holnapra ígérkezik, márpedig egy szép napon... se holnap, se vetett ágy. Az ilyennek csak az örökös "sajna" jut ki. Alekszej Nyikolajevics Tolsztoj