Téma
Színész idézetek
-
Ez a csoda, ahogy egy mûvész a mesterség megtanulható, megismerhető fogásaival meg nem magyarázható módon, mások által megismételhetetlen jelenségként találja telibe a figurát, ez, s az örök játékosság tart a bûvkörében, amikor azt mondom: ha újra kezdhetném az életet, mindig a színpadot választanám. Bilicsi Tivadar
-
A színpadi embernek óriási a felelőssége. Mert kiáll a többiek elé, és megkapja a közönség lelkét. Amivel két dolgot tehet: elsinkófálja, vagy egy estén át táplálkozik belőle, és megsokszorozva visszaadja. Így később még több energiát kap, amiből még jobban tud táplálkozni. Ez a mûvész és közönsége közötti energiaáramlás törvénye. Ha nem mûködik, abba egy kicsit mindenki belehal.
-
A hírnév nem olyasvalami, amit az ember csinál; a hírnév érzékelés, amely nem a híres emberből ered, nem az ő agyából pattant ki, hanem a nyilvánosság kollektív képzeletéből. Idő múltával a színész ellenszolgáltatásai és a közönség elvárásai ellenőrizhetetlenné nőnek, és a maga módján mindenki örömmel elfelejti, hogy az egésznek az alapja merő illúzió. Egy egyszerû varázstrükk a színházban vagy a televízió képernyőjén képes a varázslatot társadalmi szélességû járvánnyá változtatni. Michael J. Fox
-
A jó színész a saját egyéniségét mindig benne hagyja az alakításban. Tudattalanul, de benne hagyja. Nem lehet tisztán eljátszani egy másik embert, ilyen nincs. A figura bőrébe nem lehet belebújni, a szerepet nem lehet úgy láttatni, ahogy az le van írva. Eleve rossz, ha egy színész semmi mást nem akar megmutatni, mint ami írva áll. Tükröt kel tartani, de nem tiszta tükröt. Vagy homorút, vagy domborút, de mindenféleképpen kell valami torzulásnak lennie. Mert alighanem ez az egyéniség nyoma. Kozák András
-
Valaki azt mondta, a színmûvészet alapja a belefeledkezés. Ez természetesen valamennyi mûvészet alapelve, de különösen áll a színészre, hogy mindennél fontosabb a belső mérséklet és tartózkodás. Akármilyen féktelen, izgalmas is a jelenet, a színész bensejében a szakmai fogás nyugalomra és higgadtságra int, elindítja és irányítja az indulatok hullámverését - a külső tehát izgatott, a benső pedig fékentartott. Ezt csak belefeledkezéssel érheti el a színész. Charlie Chaplin
-
A színházban minden képlékeny, mindig mindent elölről kell kezdeni. Ismerkedsz a szereppel, puhítod, van rá hat heted, és egy rendeződ, aki segít. Bejárhatod az utakat, hibázhatsz, amíg a végén kialakul valamilyen végeredmény - amit a kritika vagy lehúz, vagy még jobban lehúz. Ha egyáltalán írnak róla. A film pedig a pillanat mûvészete. Egyszer kell nagyon igaznak, nagyon jónak, nagyon őszintének lenni.