Téma
Szolidaritás idézetek
-
A tudósoknak nincs bizonyítékuk arra, hogy az élet nem a teremtés eredménye, azonban a hivatásuk természetéből fakadóan olyan magyarázatokat keresnek az élet eredetére, amelyek a természeti törvények határain belül helyezkednek el. A következő kérdéseket teszik fel maguknak: "Hogyan jelent meg az élet az élettelen anyagból? És mennyi a valószínûsége ennek az eseménynek?" És bosszúságukra nincs egyértelmû válaszuk, mivel a kémikusoknak soha nem sikerült megismételni azokat a természeti tapasztalatokat, hogy élet született az élettelen anyagból. A tudósok nem tudják, hogy történt, továbbá a megtörténésének valószínûségével sincsenek tisztában. Lehet, hogy a valószínûség nagyon kicsi, és az élet bármely bolygón való megjelenése egy csodálatosan kis valószínûségû esemény. Lehet, hogy a földi élet egyedülálló ebben az univerzumban. Semmilyen tudományos bizonyíték nem zárja ki ennek a lehetőségét.
-
A gyûlölet a legfélelmetesebb, legmágikusabb hatalom, amely eddig a földön megjelent. Túlszárnyal és lebír minden más emberi gyöngeséget; az egyéni önzést, kényelemvágyat, halálfélelmet. Fehérizzásig korbácsolja a fanatizmust, tömeggé olvasztja az embert, s az a saját pusztulása árán is csak pusztítani akar. Szepes Mária
-
Még a legegyszerûbb viccek is apró félelmeken alapulnak, mint például a "Mi az a fehér a madárszarban?" kérdés. Akinek felteszik ezt a kérdést, egy pillanatra berezel, hogy valami hülyeséget válaszol - mint amikor felszólították az iskolában. Amikor viszont meghallja a választ - "Az is madárszar" -, nevetéssel ûzi el ezt az önkéntelen félelmet. Megnyugszik - végső soron nem őt akarták próbára tenni. Kurt Vonnegut
-
Az ember néha igazán elcsodálkozik a gyerekeken. Némelykor egészen váratlanul kirobban egyik-másik, akiről az ember azt gondolná, hogy semmi sem izgatja az égvilágon. Van olyan érzékeny természet, amelyik nem tud kifejezésre jutni mindaddig, míg el nem hajszolják a tûrőképessége határáig. Agatha Christie
-
Tudom, hogy mi, fizikusok valahogy úgy értelmezzük a létezést, mint a hullámfunkció összeomlásának egyik tünetét, valamiféle kvantumillúziót, amit érdemes kihasználni, a meghatározatlanság átmeneti fermátáját, de én szívesebben gondolok magamra és a verzióimra úgy, mint arra a hullócsillagra - hogy az általam meghozott összes döntés minden permutációja minden egyes pillanatban létezik, örökké.
-
Az emberi akarat a gőzhöz hasonló materiális erő, és (...) az erkölcsi világban mi sem állhat ellent e hatalomnak, mihelyt az ember megtanul vele élni, koncentrálni tudja, s áramszerû anyagát a lelkekre irányítani képes. (...) Ennek birtokában az ember tetszése szerint módosíthat minden emberi dolgot, még a természet abszolút törvényeit sem kivéve. Honoré de Balzac
-
Nem hiszek abban, hogy létezik olyan gyerek, aki soha nem hisztizik és nem ellenkezik. Én legalábbis nem ismerek ilyet, és olyan szülőt sem ismerek, aki ismerne ilyet. Sokat könnyítünk a saját helyzetünkön, ha ezt jó előre tudatosítjuk magunkban. A hiszti és az ellenkezés elkerülhetetlen része a gyereknevelésnek. Nem lehet megúszni. Túlélni lehet. És a károkat minimalizálni. D. Tóth Kriszta
-
Akik hatalommal bírnak, azok is hatalom nélkülinek születtek, és ennek az érzése elkíséri őket életük végéig, különösen akkor, ha helytelenül cselekszenek. Akkor visszaemlékeznek arra, hogy bántották őket az iskolaudvaron, verte őket az apjuk, és akkor rögtön rájönnek, hogy most is valaki más a hibás. Lena Andersson
-
Nincs kisebb vagy nagyobb a korlátlanból. (...) Mindent vagy semmit, ahogy az igaz szerelmes mondja, és ez a szerelem igazsága. A szerelem sohasem hal meg, úgy mondják. Öröklétet kíván és kap. És joggal. Hogyan tudna meghalni, ha ő maga az élet? Mi pedig nem ismerhetünk meg többet az örökkévalóságból, csupán szemvillanásnyit, mikor e kötelékbe lépünk. Ursula Kroeber Le Guin