Téma
Születésnap idézetek
-
A térképkészítő számára nincs nagyobb csapás, mint amikor egy és ugyanazon területre ketten is igényt tartanak. Ahol két igazság van, ott az ember csak rosszat léphet, hisz nem tehet egyszerre eleget az ellentétes kívánságoknak. A határra vonatkozó efféle igények ugyanis kizárják egymást. Milo van Bokkum
-
A fordítás útkeresés az értelmezés káoszában. Kezdetben csak kapkodom a levegőt, aztán egyszerre megreped a fal, s megnyílnak a titkos ajtók. Az összetett mondatok labirintusában bolyongva ott találom magam történetek, sorsok, érzelmek, gondolatok, a létünket értelmező mondathullámok között. A fordítás alázat. Szenvedény, szerelem és játék. Találkozás nagyszerû elmékkel. De idegmunka is. Vagy olyan, mint megmászni egy leküldhetetlennek tûnő hegyet, néha oxigénmaszk nélkül.
-
Felnőni nem egyszerû feladat. Évekig élsz abban a tudatban, hogy a világ ilyen meg ilyen, aztán hirtelen borul az egész. Rájössz, hogy a szüleid talán mégsem tudnak mindent, a kormány hazudik, a felmenőid pedig gyilkolásztak. Rádöbbensz, hogy egyszer meg fogsz halni - utána meg ki tudja, mi lesz. A kis dózisban adagolt új információkból kisakkozod, hogy a világ teljesen más, mint ahogy előadták neked. Véget ér az agymosás, de aztán alig várod, hogy folytatódjon.
-
Ha az ember azon járatja az agyát, hogy "Mi lett volna, ha?", az igen szórakoztató tud lenni, de akár önkínzással is felérhet. Milyen lenne az életem, ha ráhajtok arra a lányra vagy arra a fiúra? Ha elvállalom azt a munkát? Ha abba az iskolába járhattam volna? De az ilyen "Mi lett volna, ha?"-kérdésekre nincs válasz. Az élet nem videojáték. Nem játszhatjuk újra, mindenféle alternatív forgatókönyvek szerint, amíg meg nem kapjuk a kívánt eredményt.
-
Azon nem tudunk változtatni, ami elé állít minket a sors, legyen az egy betegség, egy új vállalati helyzet vagy éppen egy pandémia. A hozzáállásunkon tudunk változtatni, vagyis egy ilyen helyzetben röhögök azon, hogy milyen kiszolgáltatott vagyok, nem pedig káromkodok, és főleg nem csinálok belőle stresszvetélkedőt magamnak, mert attól nem lesz semmi jobb. Geszti Péter